„de akkor, mint az élet szelleme
kiszökött, szólt a megváltó zene.”
(Bertók László: A megváltó zene)

A Bertók László Költészeti Díj létrehozásával az alapítók – Bertók Attila, a költő fia, valamint a Jelenkor Alapítvány – fenn kívánják tartani a díj névadójának emlékezetét, és elő kívánják segíteni az „ideológiáktól, korlátozásoktól mentes szabad művészetnek, illetve a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak” elismertségét. A 2021-ben alapított díjat minden évben Bertók László születésnapján, december 6-án adják át ünnepi műsor keretében, mely az irodalmon túl nagy hangsúlyt fektet a társművészetekre is.

A Bertók-díj átadóestje immár jeles kortárs zenei eseménnyé is vált, ami szinte természetesen következik abból, hogy a díjátadókat a pécsi Kodály Központ rezidens együttesével, a Pannon Filharmonikusokkal együttműködve szervezik meg. S ez egyáltalán nem független a díj céljaitól sem. Miközben a megzenésített szövegek segítenek Bertók László verseinek új létmódot, új közönséget, új értelmezéseket találni, lehetőséget teremtenek új zeneművek létrejöttére is – és az eddigi kompozíciók azt mutatják, hogy ez gyümölcsöző kapcsolat.

Kevés zenemű készült eddig Bertók László verseire. A Szélkiáltó együttes Platón benéz az ablakon című lemezével a nyolcvanéves költőt köszöntötte, az albumon Bertók-megzenésítésekkel, így hát adekvát volt, hogy az első átadóesten is előadtak egy csokorral a Bertók-feldolgozásaikból. Sokatmondó viszont az, hogy a Budapest Music Center kortárs zenei adatbázisában az eddigi díjátadókra készült darabokon kívül nincs találat Bertók-szövegre komponált zeneműre. Vagyis nagyon fontos kezdeményezésről van szó, ami jó lehetőség már csak azért is, mert a komponisták számára a Bertók-feldolgozás feltáratlan terep, ők vághatják az első csapásokat ebben az irányban, alakítva és meghatározva akár a későbbi zenei recepciót is. Ezzel pedig máris elérték a céljukat a díj alapítói, hiszen az eddig elkészült művek rendkívül modern és aktuális költészetként mutatják fel Bertók verseit, amelyben a legfrissebb és újító szellemű magyarországi kortárs zene is munícióra lel.

A Bertók-díj első átadóestjére Balogh Mátét kérték föl, hogy írja meg a díj szignálját, és komponáljon oratorikus művet Bertók-szövegekre. Baloghnak, mint kiderült, többszörös kötődése is van Bertókhoz és Pécshez, így műveiben is megjelentek ezek az inspirációk. Az Intrada című zenekari szignál a pécsi városháza harangjátékának dallamát használja föl, ütközteti a pécsi költő Nyári nappalok című versével. A Hangyák indulója című kantáta pedig a Firkák a szalmaszálra kötet kétsorosait kapcsolja össze a Fekete tejút, hangyák vonulnak című vers részleteivel. Balogh saját bevallása szerint a szövegekben eleve benne rejlő zenei elvek kibontásával hozta létre a zenei formát.

Idén tulajdonképpen két zenei műhelyt lát vendégül az átadóest. December 6-án, kedden öt fiatal zeneszerző Bertók-szövegekre írt kompozícióját hallhatjuk, olyan szerzőkét, akik lazábban vagy szorosabban, de kapcsolódnak a CentriFUGA Kortárs Zenei Műhely tevékenységéhez vagy egyáltalán a FUGAkoncertekhez. A Balogh Máté, Kedves Csanád, Rajk Judit és Tornyai Péter által alapított CentriFUGA zeneszerzőket és előadóművészeket összekapcsoló műhely, melynek produkcióiban különböző esztétikák és zenei elképzelések mentén dolgozó alkotók vesznek részt, akikben közös a kísérletezés, a felfedezés iránti fogékonyság. Az általuk szervezett koncertek egyik legnagyobb izgalma éppen az, hogy egy közös témát, szövegcsoportot, talált tárgyat milyen különböző módokon dolgoznak zeneművé. Ez esetben a Bertók-költészet a talált tárgy, amely most is egészen különbözőképp ihlette meg a zeneszerzőket.

„Bertók László költészetét régóta szeretem, nagyon nagyra tartom” – nyilatkozta Horváth Bálint, aki két verset is megzenésített az alkalomra. A Platón benéz az ablakont még gyerekkorából ismeri, a Lila ciromban címűre azonban újabban talált rá. „Megfogott, hogy ez a rövid, kétstrófás tájvers milyen gazdagon rétegzett, milyen különleges izzása van. Ahogy beragyogja ez a különleges szó: a cirom.” Horváth kiemelte a két dal közös vonásait is: „mindkét dal finoman él a szövegfestés elemeivel, mindkettő kissé impresszionisztikus, és megjelenik bennük az »énekmondás« hagyománya – a saját dalaimra jellemző harmóniai keretek között”.

Szőcs Márton feldolgozása ettől igencsak eltérő szempontok szerint jött létre. „A szövegválasztást A távirányított babák című vers különös atmoszférája és egyedi nyelve motiválta. A zenei folyamatokat a szöveg elvontabb formában ihlette, szándékos, konkrét madrigalizmusokat nem érdemes keresni a darabban” – fogalmazott Szőcs. A koncerten érdemes lesz majd figyelni arra, hogy a szövegek zenei feldolgozásának különböző módjait vajon mennyire motiválták maguk a versek.

Kedves Csanád több Bertók-verset is feldolgozó darabjának címe: Az időtlenbe… A szerző így fogalmazta meg a mű kapcsán felmerülő gondolatait: „Elmúlás, teljesség, végtelen időtlenség… azt hiszem, sokunkat foglalkoztatnak e kulcsszavak, hosszú évezredek óta. Örök emberi dilemma, mely leginkább feloldozást jelenthet az emberi gyarlóság számára. Kilátástalan menedék, az emberiség örök templomában, a hazug dilemmában. E gondolataim találtak társra Bertók László egyes verseiben, kissé mindig másként, de valahogy mintha mindig ugyanezen belső zavar tétova magatartása esdekelne. Mintha megpróbálnának eggyé válni az univerzummal a szavak. Kitisztul minden, elérkezik az igazság, az időtlen.” Kedves Csanád eddigi életművét ismerve mostani darabja is elmélyült és koncentrált zenehallgatásra ad majd lehetőséget.

Több Bertók-vers jelenik meg Tornyai Péter művében is. A Csorba Győző halálára írt, meglehetősen töredezett felépítésű Sirató szövegtörzsébe intarziaként ékelődnek be A kijáratot építik szavai, innen is a zenemű címe: Sirató intarziával. „A Sirató volt az, ami elsőre nagyon erősen sugallt egyfajta megzenésítést (ez kifejezetten ritka nálam), illetve nem is igazán megzenésítés ez, hanem annak a regiszternek a felerősítése, ami számomra egy elképzelt »prózai« elmondásban is megjelenne (beszéd, lihegés, sírás, zihálás határán, elakadó szavak stb.)” – fogalmazott Tornyai, hozzátéve, hogy egy idő után úgy érezte, kell lennie egy másik rétegnek, ami ellenpontozza a Sirató textúráját. Tornyai bevallotta, hogy személyes vonatkozás is kapcsolja Bertókhoz: nagyszülei egy időben Vésén, a költő szülőfalujában éltek, így kisgyerekként ő maga is sokat nyaralt a községben.

Balogh Máté nemcsak a Miközben című 1969-ben született Bertók-verset használja föl, hanem egy 2018-as Bertók-videó szövegét is, melyben a költő a Miközben keletkezéséről beszél. Így kapcsolódik össze a három idősík, amelyet a zenemű címe (Miközben 1969, 2018 és 2022) is kifejez. A darab utaláshálója persze jóval kiterjedtebb, hisz az idézett szövegek ismét megidézik Csorba Győzőt, ahogyan az esten valóságosan is jelen lévő személyeket is, például Parti Nagy Lajost vagy a Jelenkor több szerkesztőjét. Balogh darabja az ének és beszéd határán egyensúlyoz: prózai szövegmondás, Sprechgesang és gregorián jellegű ének is megjelenik benne, majd a darab végéhez közeledve egyre inkább zene és csend határához közeledik a kompozíció.

Azt mondtam, hogy két műhelyt is vendégül lát az átadóest. A Tatai Nóra szopránénekes és Szabó Ferenc János zongoraművész alkotta duó nyugodtan nevezhető műhelynek, hiszen számos közös dalesten léptek már fel, melyek mindegyike a dalirodalom egy-egy jellegzetes jelenségét járta körül. Pécsett idén tavasszal a Régi és új dalok sorozat Ingres hegedűje című koncertjén léptek föl, ahol többek közt William Blake és Victor Hugo verseire írt dalokat hallhatott a közönség. Koncertjeik közös jellemzője, hogy mindig műsorra tűznek új, számukra írt darabokat is, elősegítve és motiválva azt, hogy létrejöjjenek a dalirodalomhoz különbözőképp kapcsolódó kortárs magyar művek: a mostani műsor több zeneszerzőjével is együttműködtek már. Így érnek össze a szálak a Bertók László Költészeti Díj második átadóestjén.

Ha már az ünnepség zenei programjáról írok, akkor ki kell térnem a Pannon Filharmonikusok műsorszámára is, amely nem feltétlenül kötődik Bertók László költészetéhez, sőt, még csak nem is vokális mű, de mégis nagyon szorosan kapcsolódik az énekléshez, a dalhoz, halláshoz és nem halláshoz, zenéhez és csendhez. Eötvös Péter saját zenekari darabját dirigálja az est során, melyet a közönség először hallhat a pécsi Kodály Központban.

A szövegem elején úgy tűnt, Bertók László a zeneszerzők által kevéssé feldolgozott költők között van. Cikkem végére érve ez már aligha tűnhet így. A Bertók-versek izgalmas forrásai immár több kortárs zeneműnek, amivel mind a Bertók-életmű, mind a kortárs magyar dalirodalom sokat nyert.

(A fotókat Tóth László készítette a Bertók-díj első átadóestjén, 2021-ben. További képek a tavalyi estről.)