Laptörténet

A Jelenkor Pécsett szerkesztett, országos terjesztésű irodalmi és művészeti folyóirat, mely jelentős pécsi lapokat tudhat elődjének. Az 1930-as években jórészt az Erzsébet Tudományegyetem ösztönző hatásának és a Janus Pannonius Társaság működésének köszönhetően a szervezett irodalmi élet megerősödött a városban: 1941-ben indult a Sorsunk című folyóirat Várkonyi Nándor szerkesztésében, Weöres Sándor, Csorba Győző és mások közreműködésével. A Sorsunk 1948-ig létezett, amikor is a politikai fordulat következtében a működése ellehetetlenült. 1948-ban néhány lapszámmal jelentkezett a Katkó István szerkesztette Dunántúl, majd hamarosan, ismét csak Dunántúl néven, Szántó Tibor szerkesztésében újabb folyóirat jelent meg Pécsett, amely 1956 végéig működött.

A Jelenkor első száma 1958 októberében látott napvilágot, s már 1960 és 1964 között – Tüskés Tibor szerkesztésében – az egyik legjobb magyar irodalmi lapnak tartotta a kulturális közvélemény. Olyan szerzők verseit közölte, mint Áprily Lajos, Bertók László, Csorba Győző, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kassák Lajos, Keresztury Dezső, Somlyó György, Tandori Dezső, Vas István és Weöres Sándor. A prózarovatban mások mellett Déry Tibor, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Örkény István, Szabó Magda írásaival találkozhatott az olvasó. Egyéb műfajokban munkatársa volt a folyóiratnak Kodolányi Jánostól Konrád Györgyig, Várkonyi Nándortól Pilinszky Jánosig a magyar irodalom számos kiválósága. Nemcsak szerzője, de szerkesztője is volt a lapnak a Tüskés-érában Bertha Bulcsu és Lázár Ervin. Több, a korabeli kultúrpolitika által kifogásolt publikáció, de főképp Mészöly Miklós Ablakmosó című drámájának közlése miatt a Jelenkor éléről Tüskés Tibornak távoznia kellett, a szerkesztőség átalakult.

A lap irányításával Szederkényi Ervint bízták meg, hosszú ideig Pákolitz István költő volt a munkatársa irodalmi szerkesztőként. A hetvenes évektől visszatért korábbi főmunkatársi megbízatásához Csorba Győző, s a Jelenkor – a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójától Parti Nagy Lajos és Csordás Gábor szerkesztői munkája által is erősítve – még inkább a hazai irodalmi élet meghatározó orgánumává vált, így ezekben az években főképp itt közölték írásaikat az ún. „új próza” képviselői, Esterházy Péter és Nádas Péter. Az ő recepciójuk, melynek talán legerőteljesebben kánont formáló értelmezője Balassa Péter volt, meghatározó részben szintén a Jelenkor hasábjain zajlott.

Szederkényi Ervin 1987-ben bekövetkezett halála után előbb átmeneti időre Hallama Erzsébet, majd Csordás Gábor lett a lap főszerkesztője. A Jelenkor a rendszerváltás után – a cenzúra megszűnése és a folyóiratok számának megsokszorozódása közepette, immár Csuhai István irányításával – képes volt megőrizni szakmai presztízsét, amelynek alapja a minden egyéb szempontot figyelmen kívül hagyó, az irodalmi értékre, minőségre törekvő szerkesztői hagyomány. A kétezres évektől a korábbiaknál jóval több irodalmi, kulturális esemény zajlott a lap égisze alatt Pécsett, s a nemzetközi kapcsolatai is jelentősen kibővültek az utóbbi években (főképp a „Review within review” nemzetközi folyóirat-együttműködés révén), az országhatárokon kívül is ismertté, elismertté téve a város kulturális életét. A Jelenkort 1999-től főszerkesztőként Ágoston Zoltán jegyzi, az utóbbi időkben Görföl Balázs és Szolláth Dávid irodalmi szerkesztők segítik munkájában. A Jelenkor főmunkatársa – Csorba Győző 1995-ös halála óta – Bertók László, szerkesztőbizottságát pedig Csuhai István, Havasréti József, Keresztesi József, Parti Nagy Lajos, Takáts József, Thomka Beáta és Tolnai Ottó alkotja.

A folyóirat szerkezete általában három blokkra tagolódik: a szépirodalmi, a tanulmány- és a kritikarovatra. A szépirodalmi rovatra jellemző, hogy a lap régi, neves szerzői mellett rendszeresen helyet ad a pályakezdőknek is. A tanulmány- és a kritikarovat nagy mértékben támaszkodik a pécsi egyetem oktatóinak és hallgatóinak a munkájára.

A lap olykor tematikus számokat vagy blokkokat közöl, ezekkel igyekszik átfogó, komplex anyagot adni az olvasó kezébe. Ilyenek voltak például a Mészöly Miklós életművével foglalkozó, illetve a Nádas Pétert, Esterházy Pétert, Bertók Lászlót köszöntő számaink. Júniusban 2001 óta minden évben tematikus színházi szám lát napvilágot, mely a Pécsi Országos Színházi Találkozóhoz kapcsolódik. Gyakoriak a Pécs szellemi hagyományaival, művelődéstörténetével kapcsolatos összeállítások is: ilyen volt például a 2001 novemberi szám, amely a világörökség részévé nyilvánított pécsi ókeresztény műemlékekkel vagy a 2002 májusi, amely a pécsi középkori egyetemmel foglalkozott. 2005 szeptemberében az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése előtt tette mérlegre a lap Pécs kulturális potenciálját. A nemzetközi folyóirat-együttműködés keretében a szlovén, a szlovák, az osztrák, a horvát, a cseh, más szervezésben a bosnyák és a lengyel irodalomról közöltünk összeállítást.

http://www.szinhaz.net

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs