Hangverseny Csorba Győző születésének centenáriumán

Kircsi László

November 23-án a Pannon Filharmonikusok a Csorba Győző Könyvtár közreműködésével ünnepi hangversennyel és kitüntetések átadásával emlékezett a költő születésének századik évfordulójára.

Nagyszabású esemény volt, méltó emlékezés és emlékeztetés városunk – lehet így mondani, hiszen egyetemes jelentőségű költészete és személyisége ellenére fél évnél hosszabb időre nem hagyta el Pécset – ismert, tisztelt költőjére. A hangverseny nyitó és záró száma Csorba Győző érdeklődését tükrözte; Bartók Béla a Két Portré című művéből az Ideálist, valamint Liszt Faust-szimfóniájának második és harmadik tételét játszotta a zenekar Vass András vezetésével. A koncert méltó megemlékezéssel, valamint a Csorba Győzőről elnevezett díj átadásával kezdődött. Az említett két mű előadását – jó dramaturgiai érzékkel szerkesztve – egy-egy költemény keretezte László Rebeka és Martos Hanga középiskolai diákok előadásában. Szünet előtt a Csorba Győző Könyvtár által meghirdetett zeneszerzői versenyre írott és kitüntetett kórus-, énekes és hangszeres művek bemutatására került sor.

Balatoni Sándor fiatal kora ellenére jelentős elismerésekkel bíró, igen sokoldalú muzsikus, tanár, kóruskarnagy, orgonista és zeneszerző. A nagymúltú Mecsek Kórus előadásában – melynek Balatoni Sándor ez évtől vezető karnagya – a Zöld és fény című Csorba-versre írott kórusát hallottuk. A mívesen kidolgozott szólamok s az ennek megfelelő hangzáskép révén mű és előadás egyaránt sikert aratott.

Weber Kristóf műve, A Halál újabb énekei szoprán hangra és szóló fuvolára íródott. Egyéni hangvételű darab. Drámaisága magától értetődően hatott, sokak számára szokatlan hangzásvilága ellenére. Dörgő Inez Adrienn tisztán, széles dinamikai skálával énekelt. Megjegyzem, egy vers megzenésítésénél a szövegértés igen fontos, s ebben az előadó hagyott némi kívánnivalót. Ugyanez az elvárás természetesen a kórusokra is vonatkozik. Gárdai Viktória széles és nagy fuvolahangon, pontosan és élményszerűen vált a mű társ-tolmácsolójává.

Dr. Szabó Szabolcs Március című kórusműve jól tükrözte a hasonló című Csorba-vers szellemiségét és hangulatát. Kórusa, a Pécsi Leőwey Klára Nőikar érzékeny dinamikával, igen tisztán énekelt.

Még egy kórusmű előzte meg a hangverseny szünetét, Schóber Tamás gyermekkarra írott Őszi kert című opusza. A művet kísérő kislétszámú zenekart és a Pannon Gyermekkart ezúttal nem a szerző, hanem Vass András vezényelte. A szellemesen egyszerű, mégis színes hangszeres anyag illeszkedett a gyermekkar tiszta hangzásához.

Mint említettem, a hangversenyt Bartók Béla Két Portréjának első tétele, az Ideális nyitotta meg. Ez a tétel tulajdonképpen hegedűverseny, hiszen először Geyer Stefinek dedikált művében jelenik meg. Hegedűszólóval indul, amihez lassan kapcsolódnak a zenekar tagjai, hangszercsoportjai.

Gyönyörű hangon szólalt meg az első szóló. Papp Dániel, a Pannon Filharmonikusok koncertmestere nem csupán mesteri líraisággal játszott, bevezetője érdekes aspektussal gazdagította az eddig ismert interpretációkat. Állítólag maga Bartók is említette, hogy ezt a bevezetőt szabadabb tempóval, deklamációval kellene játszani. Az úgynevezett rubato jelzés mégsem került bele a kottába. Papp Dániel ennek a szóbeli hagyománynak a figyelembevételével tolmácsolta a tétel kezdetét: különös érzékenységgel, szinte intimitással ruházva fel a bartóki ajánlást.

Liszt Ferenc egyik legnagyobb műve a Faust-szimfónia. Terjedelmében, mondanivalójában, előadási nehézségeiben mindenképpen az. A tételek címe utal a Faust-legenda szereplőire: Faust, Margit és Mefisto. E tételek egyben jellemrajzok is. A Nő mindenek feletti szépsége, megközelíthetetlensége, a szerelemről való álmodozás, vágyakozás mind kihallhatók a liszti kompozícióból. Hangszerelése különlegesen nehéz, szinte kamarazenei feladatokat ró előadóira, karmesterre és a zenekar tagjaira egyaránt. Vass András hallhatóan tisztában van a mű rejtett szépségeivel, s ez érzékeny bensőségességgel irányított nagyszerű előadást eredményez. Értette a zárótétel ördögi zenéjét is. Viszont szinte könyörtelen tempót diktált, miáltal időnként a témák karaktereit nem volt képes erőteljesen aláhúzni. Ám ez a felfokozott lendület jót tett a később komponált vokális befejezésnek. Férfikar és tenorszóló énekli a Faust befejező sorait. „Minden mulandó, csak hasonlat”, írta Goethe, illetve az örök nőiség felemelő, megtisztító hatalmát hirdeti, a megbékélést, az emberi emelkedettséget. Ez az emelkedettség viszont valóban gyönyörűen feledtette a Mefisto-tétel zaklatottságát. Mind Horváth István szép és erőteljes tenorszólója, mind a Bartók Béla Férfikar (karigazgató: Lakner Tamás) tisztasága, fénye és ereje emlékezetes előadást eredményezett.

(Fotók: Pannon Filharmonikusok / Bublik Róbert. A bélyegképen a Szabó Szabolcs vezette Leőwey Klára Nőikar látható.)

2016-11-29 14:30:00
http://www.szinhaz.net

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs