Társadalmi felelősség, trashesztétika, foci

Márjánovics Diána

Közéleti szerepvállalás, nemzetközi hálózatosság, neoavantgarde. A József Attila Kör idei táborának néhány kulcsszavából is látszik: számos különböző témát érintő programokon vehettek részt azok, akik augusztus utolsó napjaiban a szigligeti Esterházy-kastélyba látogattak.

Márjánovics Diána írásai a Jelenkor folyóiratban>

A JAK-tábor erőssége egyrészt az, hogy a szervezők törekednek a társművészeteket reprezentáló események felvonultatására. A résztvevők az öt nap során láthattak például audiovizuális performanszt (Magolcsay Nagy Gábor és Lányi Zoltán Nyolcadik nap: a bolygó kifosztása című munkáját), hallgathattak kollázsokkal kísért Fenyvesi Ottó-felolvasást és megrendítő Kormányeltörésben-szavalatot (Valcz Péter előadása). Részt vehettünk az összművészet kérdéseiről szóló beszélgetésen, s a Symposion folyóirat textuális és vizuális produktumok összekapcsolását célzó tematikus számának bemutatóján. A tábort másrészt a nemzetközi projektek teszik izgalmassá. A rendezvény keretei között bemutatkoztak például a Re:Verse néven futó műfordítói workshop osztrák résztvevői: Isabella Breier, Julia Lajta-Novak és Maria Seisenbacher. A hét folyamán pedig az Akademie Schloss Solitude és a JAK közös csereprogramjának résztvevői (Gerevich András, Krusovszky Dénes, Nagy Ildikó Noémi és Tóth Kinga) is meséltek a három hónapos kiutazást biztosító alkotói ösztöndíjukról. Mindezek mellett a szervezők szintén fontos vállalása, hogy az alkotóházban irodalmi műhelyeknek adjanak teret; így a délelőttöket kreatív munkával tölthették az írószemináriumokra jelentkezők. Egyes résztvevők véleménye alapján Tompa Andrea, Darvasi László és G. István László színházi, próza-, illetve lírakurzusának színvonala is megbízható („Darvasi kíméletlen, alapos”, „Tompa Andrea inspiratív”).

Az egyik legszínvonalasabb példa a művészetek együttműködésére Bartók Imre Goebbels című drámája, amelyhez Trapp Dominika készített illusztrációkat. A beszélgetés felütéseként két (a "sokk esztétikájára" építő, provokatív) videót vetítettek: egy számítógépes játék, a Wolfenstein koncentrációs táborban zajló jeleneteit, illetve Jörg Buttgereit rövidfilmjét, a  Blutige Exzesse im Führerbunkert. A filmek és Bartók Imre a Melting Books projekt keretei között megjelent drámája kapcsán múlt- és traumafeldolgozással, emlékezetpolitikával foglalkozott a szerző, Miklósvölgyi Zsolt, Nemes Z. Márió és Szemerey Samu. Úgy tűnt, a kötet csak apropója volt annak, hogy a résztvevők trashesztétikáról értekezzenek; kár, hogy ezért a dráma háttérbe szorult. A hosszúra nyúlt beszélgetés a második etapban vált igazán érdekessé kiváltképp azért, mert a könyvkiadás új típusú technikái, az ellenkultúra, a hibridizált médiumok, illetve a fanzine magazinok és a kanonikus kiadványok viszonya kapcsán Szemerey Samu urbanista nézőpontját is megismerhettük.

A hét programjának gerincét a kötetbemutatók képezték. A szerdai nap délutánján a Librinél megjelent Tíz igaz történet című könyvről az Amnesty International igazgatóját, Jeney Orsolyát, illetve a kötet két szerzőjét, Karafiáth Orsolyát és Kiss Tibor Noét kérdezte Czinki Ferenc. A (meglepően hamar rövidre zárt, s ezért kibontakozni igazán nem tudó) beszélgetés folyamán többször elhangzott: a kiadvány unikális projekt eredménye. A szervezet tíz írót kért fel egy-egy megtörtént eset feldolgozására. A cél az, hogy a kötet egyes darabjai felhívják a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, s ezzel elősegítsék a jogvédő szervezet működésének hatékonyságát. A program működik (Jeney Orsolya elmondása alapján ezt a petíciókat aláírók növekvő száma is mutatja); a sikerként elkönyvelt eredményeknek köszönhetően márciusban új kiadvány várható.

Kiss Tibor Noé és Mán-Várhegyi Réka vezette azt a beszélgetést, amelynek kiindulópontja az idei könyvhétre megjelent Egy futballfüggő naplójából című kötet volt. A két moderátor Gazdag Józseffel és Németh Gáborral beszélgetett – többek között – a fociról mint identitásalakító, kollektív identitástudatot megképző sportról, a klubhoz való tartozás jelentéstartalmairól, futball és társadalom viszonyáról, irodalmi előképekről és etalonokról. A beszélgetés végére kirajzolódott a kép: Németh Gábor szemlélődő futballrajongónak tűnt, míg Gazdag József igazi drukkernek, aki azt is bevallotta nekünk, hogy az esküvőjét is félbeszakította egy Liverpool-bajnoki miatt.  Ezt követően Kiss Noémi és Szvoren Edina új köteteit (Sovány angyalok; Az ország legjobb hóhéra) az adekvát prózaforma, az önéletrajzi olvasat és személyesség, az írói arculat és a női szerepminták témái mentén igyekezett összekapcsolni Mán-Várhegyi Réka. A néhol kevésbé eredeti kérdéseket felvető beszélgetés tartalmazott érdekes megállapításokat; például Szvoren Edina kijelentéseit az írói koncepcióról, a fikcióképzés módozatairól. Eszerint a szerzőnek mindig van egy – az irodalmi trendekről, aktuálisan felkapott témákról leválasztható – elképzelése, megérzése arról, hogy mi fikcióképes ("olyat ír, ami valahol már létezik").

A JAK-táborok kiemelt programja a szervezet által kiadott új kötetek bemutatója. Az idei JAK-füzetek szerkesztői, Balajthy Ágnes és Borsik Miklós kérdéseiket tematikus csomópontok köré szervezték. A szegénység, kiszolgáltatottság verstémájáról, a migráció egzisztenciát érintő problémájáról, a tér kitüntetett szerepéről és a nemzedéki diskurzusról kérdezték a szerzőket, Fekete Richárdot, Toroczkay Andrást és Urbán Ákost. A tábor egyik – mind a nyilvános, mind a magánbeszélgetéseket – meghatározó eseménye volt a rendszerváltás után született szerzők munkáit tartalmazó, koncepciójában és reprezentativitásában is vitatható R25 antológia táborbeli debütálása. Ennek oka valószínűleg az R25 sokak által vitatott szereplése a Tokaji Írótáborban, ami aztán pénteken újra témává vált. Gaborják Ádám, Gács Anna és Fehér Renátó (nagy vitát elindító) beszélgetésükben használták kiindulópontként, hogy ezzel összefüggésben beszéljenek kultúr- és emlékezetpolitikai kérdésekről, az írószervezetek politikai karakteréről és szerepvállalásáról; a bojkott és a konszenzus stratégiáiról, eredményességéről; a megosztottság átörökítésének veszélyeiről és az irodalompolitikai aspektus figyelembevételének fontosságáról. E kurrens és lényegi problémahalmaznak természetesen csak a felszínét sikerült megkapirgálni, így nem kizárt, hogy lesz folytatása a beszélgetésnek – kiváltképp, mivel a beszélgetők és a közönség soraiban ülők közül is sokan egyetértettek abban, hogy erről beszélni kell.

 

A képeket Bach Máté készítette.

2015-09-02 12:00:00

PROGRAMOK

  • Beszélgetés Terézia Morával
    2019. május 28., 18 óra
    Pécs, Művészetek és Irodalom Háza
    Beszélgetőtárs: Nádori  Lídia

  • Beszélgetés Kukorelly Endrével
    2019. június 5., 19 óra
    Trafik Étterem, Perczel Miklós utca 24.
    Beszélgetőtársak: Ágoston Zoltán, Kiss Tibor Noé

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)