A Tettye és környéke

Fotóesszé: A Tettye és környéke

Cseri László

Legújabb fotóesszéjében Cseri László a Tettye és környéke szépségét igyekszik bemutatni.

A Tettye Pécs egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A középkorban Malomszegnek hívták, mert itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő, lőpor- és papírmalmok, továbbá a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt itt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A 16. század elején Szathmáry György püspök nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A Tettye kifejezés a magyarul derviskolostort jelentő „tekke” török szóból keletkezhetett. A kolostorként működő épület keleti szárnya mellé egy tornyot építtettek, amely mint őrtorony és minaret szolgált. A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, 2010-ben pedig, az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében a délkeleti oldalról hiányzó épületsarkot L alakú, acélszerkezetű épülettesttel egészítették ki, amely egy kilátót és az ahhoz vezető lépcsőt is magában rejt, továbbá a tér használatához szükséges technikai helyiséget.

A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül a város legelhanyagoltabb területe volt, a rendszerváltást követően azonban lassú spontán rehabilitáció indult meg, amelynek keretében megkezdődött a városrész épületállományának megújulása. A városkép jellegét megőrzendő szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát.

A Tettye felett húzódó Havihegyről nyílik az egyik legszebb kilátás Pécs városára. Nevét a dombon épített Havas Boldogasszony kápolnáról nyerte. Az 1690–91. évi pestisjárvány elmúltával ugyanis a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, templomot építettek Havas Boldogasszony tiszteletére. Az akkoriban még „Kakasdombnak” nevezett hegy meredek lejtőjén, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra. A templom 1697-re készült el, s azóta búcsúsok és Mária-tisztelő zarándokok tömegei keresik fel évről évre. A Havihegy déli, délnyugati oldalán és a hegy lábánál 1722-ben még csak hét utca létezett, beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. 

2017-04-27 16:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs