Alkalmi vers az örökkévalóságnak

Kiss Zoltán

Az Apáca utcai könyvtárépület üvegablakára írt Csorba-nyolcsoros keletkezéséről – Kiss Zoltán írása.

 

1985-ben új, háromszintes szárnnyal gazdagodott a Baranya Megyei Könyvtár Apáca utcai épülete. „Művészi értéke az épületnek az a két színes üvegablak, melyeket Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tervei alapján L. Szabó Erzsébet üvegművész készített. Az első emeleten Csorba Győző, a másodikon Weöres Sándor egy-egy verse ill. versrészlete olvasható az ablakokon.” A könyvtárosok emlékezete szerint mindkét vers erre az alkalomra született, ezért fogalmazott így Kovács Sándor Iván: „Baranya megye könyvtára (…) oly módon emlékeztet az első igazgatóra, hogy a küszöbét átlépőnek egy Weöres-idézet tündököljék a szemébe: »Előbb elfújhatsz házat és hegyormot, / Mint egy tegnap-elhamvadt tollpihét. / Örök arcukat mutatják a dolgok / A multban. Nem másit rajtuk a lét.« Ez a négy Weöres-verssor Csorba Győző akaratából vagy szelleméből kerülhetett a Pécs latin fényeit, az aranysárga ragyogást szerteszóró színes üvegablak rámájába.” Majd ehhez jegyzetet fűz: „A vers nincs benne W. S. köteteiben; a könyvtár kérésére készült.”

A könyvtári szájhagyomány szerint tehát ezeket az aforisztikus sorokat eleve „üvegbe verselték” volna a szerzők. Ez azonban – átvizsgálva a Csorba-köteteket is – csak éppen Weöres esetében téves. Weöres nyolc sora ugyanis A mult naplója (1952) című vers harmadik szakaszának áttördelt változata: „Előbb elfújhatsz házat és hegyormot, / mint egy tegnap-elhamvadt tollpihét. / Örök arcukat mutatják a dolgok / a multban. Nem másít rajtuk a lét.”

 

 

Weöres Sándornak ismerjük egy levelét, melyet Román Lászlónénak írt 1984. június 22-én: „Kedves Asszonyom, itt küldöm a kívánt négysoros szöveget, Pécs emblémáját. Remélem, meg fog felelni.

 

Pécs az ország déli városa

Néha télen is meleg van itt.

Misina és Tettye hajlatán

Karácsonykor hóvirág virít.”

 

A levélben küldött játékos sorok helyett a Baranya Megyei Könyvtárban Csorba Győző választotta ki Weöres köteteiből a filozofikusabb versrészletet.

Csorba Győző versét viszont valóban alkalminak minősíthetjük. Egyetlen kötetében sem jelenik meg, eleve az új épület „üvegablakára íródott”:

 

 

 (Köszönettel tartozom dr. Román Lászlónénak az eredeti variációkat tartalmazó gépirat átengedéséért, közlésük lehetőségéért.)

 

A versírás helyzetéből sok minden következett a költő számára. Különleges anyag, egy üvegablak őrizetére bízhatta versét, ami komoly minőségi mércét állított elé. Mendöl Zsuzsa művészettörténész így értékeli a két ablakot: „Az üvegablakok megalkotásában, kivitelezésében L. Szabó Erzsébet üvegművész volt Martyn Ferenc társa. Telitalálatnak érezzük a hely és a műfaj megválasztását. Mivel az üvegablak-festészet a gótikus szakrális művészetben élte fénykorát, technikáját tekintve – ólomkeretbe foglalt színes mezőkből építettségével, a mozaikokkal rokon jellege miatt is – hatása mindmáig megőrzött valami áhítatos szakrális vonást. Ez a modern épületet – amely belső megoldásában, berendezésében a többi hasonló célú intézmény típus-egyenruhájában jár – kiemeli a hétköznapokból.”

Másrészt tartalmilag a könyvhöz, könyvtárhoz konkrétan kötődő témát kellett választania. Csorba Győző tökéletesen oldotta meg a feladatát. Az ellentétek halmozása (szellem – anyag – szellem, köznapi – csoda, elérhető – elérhetetlen, fölveszed – le nem teszed) szétfeszítené az aforisztikus költeményt, ha a jól megválasztott asszonánc, a kötött forma (csoda – soha) nem tartaná egybe. Ugyanezt a rímet használja Unoka című versében („s úgy nézzem mint kiből soha / nem távozik el a csoda”), majd pedig Az én szavaimban („és nem derül ki többé már soha / mi is vetélt el mily zengő csoda”).  A „köznapi csoda” kifejezés előfordulására is találunk példát költészetében, a Martyn Ferencnek című versében: „A legnagyobb csoda, a köznapi, amit csak kevesed-magával észlel.” A „köznapi csoda” és az ünnepélyes, biblikus mutatószó (imé) nemcsak megengedi, de szinte követeli, hogy a könyv fölvétele Szent Ágoston megtérésének pillanatát idézze. Alkalomra íródott tehát Csorba verse, de mint más szövegei, ez is maradandó. Ráadásul a törékeny anyag őrzi a törhetetlen gondolatokat.

 

(A képet Boda Miklós készítette.)

2013-10-30 10:00:00
http://www.szinhaz.net

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs