A pécsi várostörténeti kutatások egyik legfontosabb és legnívósabb fórumának hosszú időn át az Előadások Pécs történetéből című konferenciasorozat számított, amelyet 1993 óta évente szervezett a Pécs Története Alapítvány. 2016-ban a Csorba Győző Könyvtár karolta fel ismét a helyismereti kutatásokat, a földrajzi horizontot immár a történeti Baranya egészére kitágítva. A Pécs-Baranya évszázadai című sorozatot 2017 óta a Pécs Története Alapítvánnyal, 2018 óta az MTA PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottságával partnerségben szervezik. A rendezvények legfontosabb célja, hogy körképet nyújtsanak a kurrens helyismereti kutatásokról, közös platformot hozzanak létre az akadémiai intézményekben, a közgyűjteményekben és az intézményes műhelyeken kívül folyó munka számára, és megteremtsék a diskurzus lehetőségét a különböző tudományterületek képviselői között. A konferencia 2022 óta a Magyar Tudomány Ünnepe hivatalos programjának része.

A konferencia két napja során 38 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Az időbeli horizont a késő római kortól napjainkig terjed, a súlypontot a korábbi évekhez hasonlóan a modernkori fejlemények jelentik. Különösen hiánypótlóak a nagyharsányi és a pellérdi római villák régészetéről, a 19. századi püspökök mecénási tevékenységéről vagy éppen a Kádár-korszak pécsi lakásviszonyairól szóló előadások. Egy-egy prezentáció erejéig képet kaphatunk Baranya mára már elbontott újkori műemlékeiről, a II. világháború hadtörténetének eddig ismeretlen helyi vonatkozásairól és a Mecseki Láthatatlanok kutatásának legújabb eredményeiről is. A második napon megrendezésre kerülő közgyűjteményi szekció fő témája a digitalizáció, a digitális tartalomszolgáltatás és örökségvédelem. A kurrens kérdéskört a témában érdekelt intézmények, cégek és szervezetek (Országos Széchényi Könyvtár, Arcanum, Qulto, Fortepan) szakembereinek részvételével mutatják be.

A konferencia szakmai programjához minden évben képzőművészeti és ismeretterjesztő programelemek is kapcsolódnak. Az idei évben bőséges válogatást láthatunk az 1960-as, 1970-es években készült három rézmetszetgyűjtemény darabjaiból. A kor legkiválóbb helyi alkotóinak – többek közt Bizse János, Erdős János, H. Barakonyi Klára, Kelle Sándor, Kolbe Mihály és Soltra Elemér – munkái a megye múltjának egy-egy mozzanatát ábrázolják, amelyek máig meghatározzák Baranya arculatát és identitását.