„Napsárga”, nyári lap

Ágoston Zoltán

Megjelent a folyóirat nyári dupla száma, már kapható az újságosoknál. A lapszámot ezúttal a főszerkesztő, Ágoston Zoltán ajánlja.

 

„Jánoska pajtája”

Egyszer egy nagy magyar író fanyarul azt mondta a szerkesztőnek, amikor az egy kolléga halálára írott nekrológot az elterjedt szokás szerint a lap végére akart illeszteni, hogy Magyarországon az írónak még meghalni sem érdemes. Végül egy lap végén lesz a helye. Azóta minden egyes szörnyű alkalommal eszébe jut a szerkesztőnek ez a mondat.

A nyári lapszám élén Térey János egyik utolsó írása áll, melynek címe Mont Ventoux, avagy „Jánoska pajtája” (Egy cívis vallomásai), valamint a róla szóló emlékezés. „Még nem tudtam, mi vagyok, mi lehetnék, csak azt, hogy földművespalánta biztosan nem. El kellett hagynom, sőt el is kellett adnom az ingatlant, hogy belássam: ez volt számomra az idill. Ha a pusztán, akkor a pusztán. Ez volt az esszenciális gyermekkori őskert, a Paradicsom egyenes ági leszármazottja” – írja Térey a földtől való eltávolodásról, amelybe ősei léte gyökerezett. Hogy végül a renegát cívis kerülő úton eljusson az írás záró mondatához: „Abból, amit monoton mezőgazdasági tájként szoktak emlegetni a spleenes és fellengzős bölcsészek – amilyen huszonöt éve én is voltam –, abból a monoton tájból száznegyven holdnyi föld mi magunk vagyunk”.

 

A képzelet elmélete és gyakorlata

A szépirodalmi rovatban Farkas Péter megrendítő, nagylélegzetű elbeszélése – A férfi, aki örökké a Luxembourg-kertben ült – a gyász traumáját dolgozza fel írói eszközökkel, és azt, ami utána következik.

A versrovatban Hans Magnus Enzensberger, Marno János, Vörös István, Demény Péter, Turi Tímea, Gyukics Gábor, Gáti István és Székely Szabolcs versei kaptak helyet, Mesterházy Balázs egy készülő verses regényből közöl részletet. Enzensberger három versportréjának egyike így idézi fel Machiavellit: „Niccolò, Niccolò, Európa legszebb virága, tele / Államérdekkel és pompás lelkiismerettel // Te felismerted olvasóidat, Napóleont, Francót, Sztálint és engem, / Hálás tanítványaidat, és ezért dicséretet kapsz: // Kőkopár mondataidért, bátorságodért a gyávasághoz, / Mély értelmű banalitásaidért és új tudományodért // Niccolò, gazember, költő, opportunista, klasszikus, hóhér: // Te vagy a régi ember, ahogy a könyvekben áll, és ezért dicsérem könyvedet // Niccolò testvér, ezt nem felejtem el neked, és mert hazugságaid / Oly gyakran az igazat mondják, elátkozom meggörbült kezedet” (Bartha Judit és Weiss János fordítása).

A prózarovat további részét ezúttal Darvasi László Kleist-átiratának részlete, Egressy Zoltán és Deák Júlia novellái, valamint Sausic Attila regényrészlete alkotják.

Tatár György kiváló írása, az Angyali vendégség a nem valóságosan, hanem különböző írásokban, a mundus imaginalisban megteremtett alakok létmódját firtatja. Saját műfaj-meghatározása szerint „képzeletelméleti esszé”.

Bauhaus 100

Százéves a modern építészetet és tárgykultúrát meghatározó Bauhaus. A centenáriumát ünneplő művészeti mozgalom magyar résztvevőinek jelentős része Pécsről származott. A Svédországban ismertté vált Forbát Alfréd építész német nyelven írott memoárjának első fejezetei, melyek először olvashatók magyarul, a pécsi gyermek- és ifjúkort, a családi hátteret és a huszadik század eleji polgári életet idézik fel, majd az őszirózsás forradalom előtti polgári radikális politikai tevékenységét Pesten. Írásának e két síkja egyrészt alapszöveggé teszi a Pécs-elbeszélések sorában, másrészt fontos, a résztvevő perspektívájából születő hozzászólássá a háború végi radikális mozgalmak történetéhez. A memoárrészletet Pálfy Eszter fordította, a jegyzeteket a közreadók, Gantner Eszter és Schweitzer Gábor készítették, akik alapos értelmező tanulmányt is mellékelnek a forrásszöveghez.

Forgács Éva tanulmánya a „Bauhaus hányatott történetét” nem pusztán abból a szempontból mutatja be, hogy az milyen ellenséges politikai-társadalmi közegben működött, de kritika alá veszi az alapító Gropius tevékenységét is, azaz hogy mennyiben mérte fel megfelelően az iskola lehetőségeit. Egyik kérdése így hangzik: „Mennyire volt reális a sokgenerációs német nagypolgári értelmiségből származó Gropius modern kislakásépítési és olcsó lakberendezési tárgyakat tervező programja?” Seregi Tamás Képtelen paragoné című centenáriumi írása szintén nem az emlékműavatás gesztusából indul ki, hanem Kállai Ernő és Moholy-Nagy László képelméleti vitáját ismerteti, és gondolja tovább.

Példák és ellenpéldák

A kritikarovatban Radnóti Sándor Bodor Ádám Sehol című novelláskötetét, Palojtay Kinga Darvasi Lászlót (Szív Ernő: Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba), míg Szántai Márk Mesterházy Balázs Gesztenye placc című novelláskötetét méltatja. Kisantal Tamás Apokalipszis tegnap címmel elemzi Margaret Atwood világhírű MaddAddam-trilógiáját. Melhardt Gergő erősen bírálja Háy János Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom. Újraélesztő könyv című munkáját annak koncepciója és megvalósításának részletei miatt is. György Péter kritikája Csoóri Sándor naplójegyzetei kétkötetes kiadásának hiányosságait teszi szóvá. Havasréti József György Péter Faustus Afrikában című könyvét veszi górcső alá, míg a lapszám zárásaként Benke Attila írását olvashatják az érdeklődők a nagy figyelmet kiváltó Csernobil-filmsorozatról.

2019-07-08 17:00:00
http://www.szinhaz.net

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs