Egye­tem­ről el­ta­ná­csolt mes­te­re­im­nek, ta­ná­ra­im­nak kö­szö­net­tel

El­vesz­ni hagy­ni, el­men­ni ad­dig,

hagy­ni el­vesz­ni mind, aki­től

ta­nul­ni, nem men­ni ké­ne,

hagy­ni vesz­ni ad­dig,

amed­dig és amad­dig,

el­men­ni an­­nyi,

hogy min­den an­­nyi,

hagy­ni hogy le­gyen

nem tud­ni hagy­ni.

Nem hagy­ni tud­ni,

nem ta­nul­ni, nem akar­ni

tud­ni, hogy mi vitt el ad­dig,

mi ho­zott ed­dig,

mi­kor sza­vu­kat vesz­tik,

akik nem is ad­ják ad­dig,

amíg min­den ha­nyat­lik.

E té­ve­dé­se­i­ig el­jut­ni hagy­ni

a vi­lá­got, az ész és ér­zés alat­tit.

Jó ér­zés ad­ni, de jobb el­ven­ni,

jó hogy ha­nyat­lik,

ha meg­volt ed­dig.

A jel­te­lent je­len­tik.

Ka­ta­ló­gust ol­vas­ni,

bár nem tet­szik.

Már ez sincs itt, és az sincs itt.

Az el az meg­ré­mít,

el­vesz­ni hagy­ni tu­dat alat­tit,

ta­pasz­ta­lat­tól el­sza­kad­ni,

el­hagy­ni, el­hagy­ni, el­hagy­ni.