Varázslók és Bóbiták

Mayer Zsófia – Szántai Márk

A versbeszédben váltakozás figyelhető meg a gyermek és a felnőtt között, azonban mindkét nézőpont a gyermeki érzékenységet közvetíti – Mayer Zsófia és Szántai Márk recenziója Grecsó Krisztián Belefér egy pici szívbe című verseskötetéről.

Grecsó Krisztián új verseskötetével kapcsolatban egyszerre állítható az, hogy szinte magától értetődő módon következik a szerző eddigi munkáiból, és az is, hogy egészen új irányokat, távlatokat nyit meg az életműben. A Belefér egy pici szívbe ugyanis a személyesség magas fokán szól, mintegy folytatva a referencialitás tendenciáját, ami az életműben mindig is jelentékeny szerepet kapott. Különösen jól tetten érhető ez például a Harminc év napsütés tárcáiban, valamint a Magamról többet lírájában, ahol helyenként egészen megrázó erővel tárul fel. Amiben viszont radikális újdonságot jelent a tavaly novemberben napvilágot látott könyv, az a versek jellege: a Belefér egy pici szívbe gyerekversekből áll össze kötetegésszé.

Több esetben megfigyelhető tendencia, hogy a korábban kizárólag „felnőttirodalmat” publikáló szerző családjába érkezett gyermekhez fűződő szubjektív tapasztalatok, a mindennapokban bekövetkező változások, a hétköznapok apró örömei versben vagy prózában nyernek megfogalmazást. Hasonló folyamat tanúi lehetünk Grecsó Krisztiánnál is, aki örökbefogadott kislányával, Hannával töltött napjait örökítette meg, gyermekszemmel kezdte figyelni a világot. Korábbi versbeszédétől és megoldásaitól részint eltér a gyerekversek nyelve, hangulata, légköre, helyenként mégis megtartja a Grecsó-írásokra jellemző filozofikus gondolkodást. Ami további újdonságot jelent, az szintén a kötet jellegéből adódik: gyerekversekről lévén szó, az illusztrációk a szöveggel egyenrangú tényezőként szerepelnek. Az életműkiadás remek borítóit tervező Baranyai Andrással való együttműködés ezúttal is gyümölcsözőnek bizonyul: a képi világ méltó párja, tolmácsolója a versek szövegének.

A kötet hátlapján szereplő, mottóként is működő idézet – „Aki megnő, az mindig nagy, vagy egy kicsit kicsi marad” – utalhat a gyermekek felnőttképére, valamint a gyermekek közt mozgó felnőttekben rejlő gyermeki énre, kettős világlátásra. A verseskönyv hangsúlyosan tematizálja a gyermeki gondolkodást: a filozofálgatást és találgatást, amelyen keresztül megismerik, felfedezik világot.

A kötetben öt ciklus különül el (sorrendben haladva: Nagyi nagyon vigyáz ma rád; Éhesebb, mint hét kaszás; Se füle, se farka; És egy apró gomb a szemük; Belefér egy pici szívbe), melyek mindegyike más-más nézőponttal, tartalmi jellegzetességgel, hangvétellel bír. A kötet úgy rögzíti a gyermek minden mozdulatát, ahogyan manapság fényképeken szokás. A versbeszédben kettősség, váltakozás figyelhető meg a gyermek és a felnőtt között. Közös azonban, hogy mindkét nézőpont a gyermeki érzékenységet közvetíti: egyfelől a világra való rácsodálkozást és az apró dolgok észrevételét, másfelől a fantázia birodalmát, ahol a felnőttek logikus gondolkodása nem érvényesülhet. A versekben megjelenik a gyermeki tudatlanság vagy információhiány („Miért sír az anyukám?” – Szülinapos vers), az érvényesülés lehetősége („Kuvikkolok, jajgatok, / Csak azért, hogy halljatok” – Hanna baba éjszakás), a rosszalkodás, a bolondozás, a zűrzavar, a mi-micsoda korszak (Kíváncsi-mondóka).

Egyes versek a gyermekkel töltött mindennapokba való intim betekintésként olvashatók, befogadásuk főként a szülő-gyermek interakcióban képzelhető el. Az éhesebb, mint hét kaszás ciklus tartalmazza az apaságverseket, szubjektív nézőpontból mesél – bizonyos értelemben ez kapcsolható leginkább a Magamról többet apaságciklusához. Más szövegek a közösségi versmondás élményéhez vezetnek el – ilyen például a kötetnyitó Bóbiták verse vagy éppen az Ünnepek és szép napok alcímet viselő Nagyi nagyon vigyáz ma rád-ciklus, de találunk hasonló példákat a kötet egészében. Ez utóbbi csoportba tartoznak azok a versek, amelyek az óvodákban is jól működhetnek, így e szövegek szélesebb körű ismertségére, köztudatba való beépülésére is jó esély nyílhat.

A verseskönyvben klasszikus és kortárs szerzők parafrázisai keverednek egymással, amelyek a felnőtteket is megszólítják, nosztalgiára, vagy éppen jókedvű összekacsintásra hívják őket, többek között Weöres Sándor művei juthatnak az olvasók eszébe. Bizonyos sorok, így a „sikít, mint Linda a tévébe’” (Bolondos), valamint a Lolka és Bolka említése olyan kiszólás, melyek elsősorban az idősebbek számára válnak jelentéstelivé. A kortárs gyerekversek közül Tóth Krisztina, Lackfi János vagy éppen Varró Dániel sémáit fedezhetjük fel egy-egy versben, máskor a népi játékok hagyományát (Se füle, se farka) követhetjük nyomon, de bizonyos versek közismert dalokkal (a Boci, boci tarkától a Quimbyig) is összefüggésbe hozhatók (Variációk az ismert témákra). A szerző családjára a képi világban találunk utalást, a szöveg szintjén pedig az „Apa könyve elég vacak / Száz esés és máris szakad” sor olvasható explicit, humoros-önironikus kiszólásként (És ezen csak kacarászok).

Grecsó Krisztián kötete tehát egyrészt a kisgyermek életében mindennapos dolgokat, élményeket, eseményeket viszi színre a gyermek és a felnőtt szemszögéből, másrészt a szülői tapasztalatokat írja le és összegzi játékos formában. Olykor a gyermekek számára nehezen érthető, elvont fogalmakat, jelentéstartalmakat ragad meg és jár körül, ilyen például az anyai szeretet, az ünnepek tárgyköre vagy éppen a családon belüli kapcsolatok hálózata. Érdemes kiemelni a Karácsony című művet, amely az örökbefogadás verseként is értelmezhető, Jézus születésének bibliai magyarázatát ezzel állítja párhuzamba („Szerették, mert ott született / Ahol él a szeretet. / Szerették, mint ahogy lehet / szeretni egy gyereket”). A távoli fogalmakat költői képekkel, rövid sorokkal, a ritmus és a rím játékosságával hozza közelebb a befogadóhoz. E megoldások hozadékai mellett kevésbé szerencsés azonban talán azoknak a találó, ámde problematikus kifejezéseknek a játékba hozása, amelyek a célközönség életkori sajátosságaiból kifolyólag megértési nehézségeket okozhatnak (ilyen például a perpetuum mobile).

Érdekes kérdés lehet a szerzői pálya jövőbeli alakulását tekintve, hogy a gyerekirodalom felé tett kirándulás vajon egyszeri kitérő marad, vagy tartósan jelen lesz az elkövetkező Grecsó-művek sorában. Ha utóbbi, akkor az új tematika akár módosíthatja is az életmű súlypontjait. Akárhogyan is lesz, annyi bizonyos, hogy a szerző munkásságának alakulását a következő években is érdemes lesz nyomon követni.

 

2021-05-24 08:00:00