Itt, hol, Janus, hamvaidat, lantod, s koszorúdat
                Nagy Korvin Mátyás sírba letette talán,
        Költõkkel teli könyvtár állt, kebelében a dalnok
                szívének kedves nagy görögök, latinok.
        Azt az idõ, a falánk, azt durva pogány kezek egykor
                Szétszaggatták, rá végzete hozta a vészt.
        Itt van egy új, hazatértetek immár, tapsra, ti Múzsák!
                Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!
        Új könyvtár virul itt, tele rendbe szedett tudománnyal
                S fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent.
        Ég áldjon, püspök, te tudós tudománygyarapító!
                Bízvást várjuk már azt is, amit magad írsz.