Villányi László írásai a Jelenkor folyóiratban>
Kis piros folt
Tolnai Ottó emlékének
Indulunk Ottóval
indulunk a zsinagógától
most hallgatnak a csalogányok
most nem halljuk a csalogányok áriázását
megyünk a Rába kettős hídján át
megyünk Farkas István élőhalottaihoz
ha itt születik
a győri zsidókkal együtt
erre terelték volna
a vonatba taszítva
Farkas Istvánt is erre terelték volna Auschwitzba
megyünk Bálint Endre tüdővészes gyerekkorába
ahogyan megyünk a homokvárból
megyünk a Vértóhoz
megyünk Korniss Dezső feszületéhez
ahogyan megyünk Ó-Kanizsán
az árvalányhajban megyünk a Kálváriára
megyünk Gulácsy Lajos fájához
megyünk Gulácsy Lajos titokzatos fájához
ahogyan megyünk a Hét kastély öblében
megyünk a nyolcszáz éves olajfához
megyünk Kondor Béla angyalához
ahogyan megyünk New Yorkban
megyünk az ikertornyokhoz
megyünk Ország Lili betűihez
megyünk Ország Lili írásainak metamorfózisához
ahogyan megyünk a tanyára
megyünk a szikre íródott költeményhez
megyünk a fehér virághoz
Tóth Menyhért megtört fehér virágához
ahogyan megyünk a szabadkai temetőbe
megyünk Kosztolányi húgához
a sírkő élére
Kosztolányi húgának
a sírkő élére vésték nevét
mielőtt Vajda Lajos gyökérvilágába lépnénk
Ottó reszkető kézzel
a zakója zsebébe dugja
a zakója zsebébe rejti a rágógumit
összeragad zsebe
összeragad Ottó zakójának zsebe
kettőezerhuszonnégy októberében
már nem az Adriára
már nem Ó-Kanizsára
már nem Szabadkára
már nem a tanyára
már csak a szobájába indulunk
íróasztala fölött legújabb kincse
íróasztala fölött halovány kép
Ottó mutatja
reszketeg kézzel mutatja
a kép közepén milyen szép
Ottó mutatja
a kép közepén milyen szép az a kis piros folt.