A pécsi Tudásközpont

Fotóesszé: Tudásközpont

Cseri László

Az ország egyik leginkább figyelemreméltó könyvtára a 2010-ben épült Tudásközpont. Nemcsak a kötetek mennyisége számottevő, hanem az épület építészeti értéke is. Cseri László fotóesszéje ezt a létesítményt mutatja be.

Egyedülálló könyvtár-integráció valósult meg 2010-ben Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa program keretében, amely egyesíti a város három jelentős könyvtárát: a Pécsi Városi Könyvtár és a Csorba Győző Megyei Könyvtár összevonásával létrejött Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtárat és a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárát, továbbá magába foglalja a Benedek Ferenc Jogi- és Közgazdasági Szakkönyvtárat is.

A projekt célja egy több mint 13000 m2-es, korszerű, a mai felhasználói igényeknek megfelelő regionális könyvtár és tudásközpont felépítése volt, amely az európai uniós szakmai követelményeknek megfelelően a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényét szolgálja, valamint alkalmas közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is. A megvalósult új könyvtárat az épület adottságai és korszerű felszereltsége alkalmassá teszi a lakosság eddiginél szélesebb körének kiszolgálására.A könyvtárakat a pinceszinti tömörraktár szolgálja ki. A szabadpolcos tereket, az olvasótereket, a folyóirat-olvasókat és a tanulóhelyeket az épület első három emeletén alakították ki, a negyedik emeletre pedig a zenei könyvtár került.

Két, egyenként 200 fős előadóterem is helyet kapott az épületben, melyeket a PTE Állam- és Jogtudományi Kara, illetve a Közgazdaságtudományi Kar használ, de összenyithatóságuk révén nagyobb rendezvények befogadására is alkalmassá teszik az épületet. Ezen felül egy 150 fő befogadására képes konferenciaterem is szolgálja az oktatási és könyvtári igényeket. Mind az előadóterem, mind a konferenciaterem rendelkezik tolmácsfülkékkel, így az intézmény alkalmas 400-500 fős konferenciák befogadására.

A tudásközpont-funkciót további számos kutatószoba, internetes munkaállomás és egyetemi kutatóközpont erősíti. A kicsiket a legfelső szinti tetőkerthez kapcsolódó gyerekkönyvtár és játszószoba várja. A közösségi funkciókat a fogadótér-fórum, a könyvesbolt, a kiállítótér és a kávézó-étterem jelenítik meg. Az épület eszmei központja a földszintről nyíló, 60 ezer darabból álló, 19 különböző színt tartalmazó Zsolnay kerámiával díszített úgynevezett „Kaptár”, amelyet Nagy Márta, Ferenczy Noémi-díjas, pécsi keramikusművész alkotott.

Az épület egyik tervezője, Balázs Mihály Kossuth-díjas építészígy ír az épületről: „A homlokzatokon meghatározó a mai technológiát képviselő légies, fehér kerámia-bevonatos üveg. A kaptár belső felületén Zsolnay kerámiaburkolat készül, utalva a hely történeti sajátosságaira. A kettős anyaghasználatnak jelentése van. Egy ilyen tudásközpont minden eszközzel, így az építészet nyelvén is kommunikál tágabb-szűkebb környezetével; egyszerre kapcsolódik a globális és a helyi építészeti kultúrához. Fontos ezért, hogy az építészeti műnek többféle olvasata legyen: egyszerre legyen helyi és nemzetközi, hagyományra utaló és divatos, történelmi kötődésű és mai, de mindenekelőtt önazonos.”

2016-11-12 10:45:00