A pécsi Vasváry-villa

Cseri László

Cseri László fotóesszéje ezúttal a Mecsek-oldalban álló, jelenleg a pécsi MTA-székházként funkcionáló épület szépségeit mutatja be.

 

Az egykori Vasváry-villa, amely ma a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság (MTA PAB) székháza, a Mecsek oldalában, gyönyörű környezetben található. A park gondozott bokrai, virágai, a Zsolnay-gyárban készült pirogránit díszítésekkel gazdagított homlokzat, a kecses vonalú szökőkút, a széles lépcsők már az érkezéskor elkápráztatják a vendégeket, hiszen az épületben gyakorta ad otthont rendezvényeknek.

A 19. század második felében gyakorlattá vált, hogy a Mecsek-oldalban a présházak helyére a tehetős polgárok kőházat, alpesi stílusú emeletes nyaralót építettek. A Vasváry-villa építtetője nem követte a korábbi helyi gyakorlatot, szakított a hagyományokkal, és a mediterrán Pécshez talán jobban simuló épületet hozott létre, kizárólag helyi mesterek közreműködésével.

Az 1884-ben tervezett egyemeletes, háromszintes épület stílusa historizáló eklektikus, az észak-itáliai reneszánsz hagyományokat hazai barokk és klasszicista elemek egészítik ki. Az épület tervezője és a kőműves-, valamint az ácsmunkák kivitelezője Szánthó Antal pécsi mester volt. Az épületszobrászati munkák Zsolnay Vilmos gyárában készültek, az asztalos munkát Hoffmann Károly, a lakatos munkát Kindl Ferenc végezte. Kiemelkedő értéke a színes mázas majolika domborművekkel gazdagon díszített déli homlokzat (1897).

A homlokzat felső sarkában balra Vasváry György, jobbra Vasváryné Rüffl Mária egymás felé forduló portréja látható. A két oldal közti falsíkon élére állított négyzetformákban a négy évszak allegóriája jelenik meg – a budapesti Műcsarnok homlokzatán elhelyezett alkotások másodpéldányai. A homlokzat középrészén az eredetileg a bécsi Guderus áruház számára készült évszak-allegóriák keskeny téglalap alakú domborművei helyezkednek el. Amíg Bécsben a negyedik emelet szintjén az ablakközöket töltik ki, addig itt két sorban, fent a Tavasz és a Nyár, lent az Ősz és a Tél szerepel. A villa kertjében több szoboralkotás látható, a főlépcső előtt pedig az Alpár Ignác tervezte herkulesfürdői mázas kerámiakút másodpéldánya áll.

A villa belseje az átalakítások ellenére sokat megőrzött eredeti díszítéséből. A ház külső és belső falaira a korabeli Inventárium (felhasznált díszítőkerámiák jegyzéke) alapján 1296 különböző színes kerámia díszítőelem került, ebből 1240 az épület belsejében. Az épület 1952-es államosításáig a család tulajdonában állt. A részben már a két világháború közötti időben lakóházként is használt egykori nyaralóház társbérletekre osztódott. Ekkor kezdődött az igényes belső berendezés rohamos pusztulása. 1969-ben, a PAB kezelésébe került az épület, ettől fogva – annak ellenére, hogy nem élvez műemléki védettséget – különös gonddal őrzik az értékeket.

 

(Forrás: MTA PAB)

2018-03-28 17:00:00