MADÁCH 200 – Az ember tragédiája a Monarchia összeomlása után

A szerk.

Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából indított sorozatunk utolsó részében Podmaniczky Katalin tanulmányát közöljük.

Podmaniczky Katalin írásai a Jelenkor folyóiratban>

 

Podmaniczky Katalinnak a Jelenkor 2012. júniusi számában megjelent tanulmánya Az ember tragédiája recepcióját tárgyalja, pontosabban hogy milyen hatással volt az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása a mű ausztriai befogadástörténetére. A szöveg módszertani keretét a recepcióesztétika biztosítja, illetve a Michael Werner és Michel Espagne által kidolgozott kulturális transzfer elmélete, a módszertani bevezetőből továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy a színdarabok recepciójának tanulmányozása – az élő előadásokkal járó közvetítők, például a rendezők, a színészek, a látványtervezők többszörös közvetítő szerepe miatt – az elbeszélő irodalomnál jóval később, csupán a kilencvenes évek második felében indult meg.

A bevezetőt követően a Tragédiának a Monarchia felbomlását megelőző recepciótörténetéről olvashatunk, előbb az 1860-as évekről (a szöveg fogadtatásáról), majd a tizenkilencedik századi utolsó két évtizedéről, amikor a színpadi mű befogadástörténete is megkezdődik. „A fordítások magas száma bizonyítja – írja Podmaniczky Katalin –, hogy az Ausztriához tartozás elősegítette a Tragédia transzferét a német nyelvterület felé. Eleinte (az 1860-as években) Madách politikai személyisége, később (1903-ban) a magyar politikusok szintén Habsburg-ellenes magatartása, valamint a Tragédia túlságos felértékelése, tehát irodalmon kívüli, politikai okok gátolták a Tragédia tárgyilagos megítélését. Továbbá a Tragédia színpadi pályafutásának kezdetétől ellentétbe került a konzervatív és katolikus világnézetű osztrák kritikával.”

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően 1926 és 1937 között volt intenzív recepció- és transzferhulláma a Tragédiának. A szerző külön kitér rá, hogy a bécsi Burgtheater négy évadig (1926–1930) játszotta Tragédiát, kiemeli Mohácsi Jenő 1933-as fordítását, mely – a Faust-hasonlóságok tompításával – új lendületet adott a mű rádiós és színpadi adaptációinak számára is, illetve nagy szerepet tulajdonít az első német nyelvű, bécsi rádiós adaptációnak (1930). A tanulmány további részein a szerző hasonló mérföldköveket értelmez, végül megállapítva, hogy „az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása egyértelműen előnyére vált a Tragédia megítélésének Ausztriában”.

 

 

A teljes szöveg itt olvasható.

 

[1] Chevrel Yves, La littérature comparée, Paris, PUF, 1995, 50.,16. lábj.

[2] Saltai-Tóth László, „Az olvasás: a megismerés élménye és/vagy technika?” http://www.szikszi. sulinet.hu/konyv/olv1.htm

[3] Link, Hannelore, Rezepzionsforschung. Eine Einführung in Methoden und Probleme. Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz, Kohlhammer, 1980, 86-92. és 98-108.

2023-09-21 13:00:00