Hogyan változtak meg a kiadói munka mindennapjai?
Otthonról dolgoztunk, akárcsak a többi kiadó és mindenki más, aki tehette. Az olvasás, szöveggondozás, tördelés, borítótervezés amúgy is magányos tevékenységek, a kapcsolattartást pedig bárhonnan és bármikor lehetővé teszi az internet. Ugyanakkor a jogvásárlással, a nyomdába adásokkal óvatosak voltunk a karantén és boltzár idején, és óvatosak is maradunk még egy darabig. Elsősorban a korábban kiadott könyveink online értékesítésére és a jövőbeni könyvterveink online promóciójára fókuszáltunk a közelmúltban. Azóta szerencsére kinyitottak újra a boltok, előbb vidéken, majd a fővárosban is.
Hogyan befolyásolta a járványhelyzet a kiadó szakmai programterveit?
Az idei év szűkebb lesz az új címek számát tekintve, várhatóan az árbevételünk is alatta marad a tavalyinak, de talán nem lesz tragikus, és kellő költségcsökkentéssel még eredménnyel is zárhatunk. Sok jó könyvvel készültünk idénre, néhányukra tovább kell várniuk az olvasóknak, de úgy érzem, a Jelenkor Kiadó idei listája így is ütőképes maradt.
Milyen gazdasági intézkedések segítenék a könyvkiadókat ebben a helyzetben?
A szakmai szervezetünk (MKKE) megfogalmazott erre vonatkozó javaslatokat, és kapott is ígéreteket. Gál Katalin elnök pedig május 28-ai levelében arról tájékoztatta a tagokat, hogy százmillió forintos könyvvásárlási támogatásban részesülnek a kiadók, amelyet a tervek szerint egy további négyszázmilliós csomag követ. Ez most igazán fontos segítség, ha teljesen nem is pótolhatja vissza az elmúlt hónapokban kieső bevételt – de ez nem is elvárható. A boltzár idején ezen felül jól jött volna egy, az európai országok gyakorlatával konform ÁFA-csökkentés a digitális kiadványokra vonatkozóan (az e-könyv és a letölthető hangoskönyv ÁFA-ja nálunk még mindig 27%, szemben az offline kiadványokra vonatkozó 5%-kal). A legnagyobb problémát az okozza, hogy a legtöbb könyves cég nem rendelkezik tartalékokkal egy ilyen helyzetre; ezt sajnos legelőször a könyvkultúra napszámosai: kiadói és kereskedelmi dolgozók, szerkesztők, fordítók, korrektorok, tervezők érzik meg a saját bőrükön, akik küldetésük jelentősége ellenére amúgy sem a legjobban fizetett honfitársaink. De akad még számos hasonló terület a könyvszakmán kívül, és nyilvánvalóan nem kerülhet a válságkezelő gazdaságpolitika fókuszába minden egyszerre. Viszont egyes általános intézkedések (mint például a hitelmoratórium) a mi ágazatunknak is könnyebbséget jelentettek.
Hogyan próbálják elérni az olvasókat a megváltozott körülmények között?
Az online térben igyekeztünk tartani a kapcsolatot olvasóinkkal. Korábban is minden könyvünk a fizikai megjelenés után kb. 24 órával már elérhető volt e-könyvben, a kijárási korlátozás idején pedig különösen ügyeltünk arra, hogy minél előbb kapható legyen a kiadványaink elektronikus változata. A megszokott virtuális platformokon (Facebook, Instagram) túl a Libri kiadói csoport (melynek a Jelenkor Kiadó is tagja) áprilisban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján indította el a Nyugati tér (nyugatiter.blog) című blogját, hogy ezen keresztül is tudjuk tájékoztatni az érdeklődőket az újdonságainkról, terveinkről, előkészületben lévő könyveinkről. Részt veszünk az ide online Margó Fesztiválon – Selyem Zsuzsa novelláskötetéről, Az első világvége, amit együtt töltöttünk-ről és Tompa Andrea készülő, júliusban megjelenő Haza című regényéről is lesz egy-egy beszélgetés.
Milyen megjelenések várhatók a közeljövőben?
Tompa Andrea negyedik regénye mellett tervezzük, hogy nyáron megjelenik Kutasy Mercédesz fordításában Guillermo Cabrera Infante Trükkös tigristrió című remekműve, ami az egyik legjátékosabb regény, amely Latin-Amerikából valaha eljutott a világba. Éppoly jelentős mérföldkő a világirodalomban, mint a Száz év magány vagy a 2666, mégis több mint ötven évet váratott magára a magyarítás. Szeptemberben lenne 50 éves Térey János, ekkorra jelenik meg az önéletírása, amelyből a Jelenkor folyóiratban is olvashattak korábban egy részletet. Lesz egy igazi karácsonyi mesekönyvünk, amit Szegedi Katalin illusztrál, a klasszikus történetet pedig Varró Dániel gondolta újra. Bővül ősszel a Cormac McCarthy-regények sora egy eddig magyarul még nem olvasható címmel, A gyümölcskertész-szel (Greskovits Endre fordítása), és a koronavírus idején a világ számos pontján a bestseller listák élére került Albert Camus életművét is folytatjuk. Néhány napja jelent meg (a csak egy hónapig elérhető) eddig magyarul még nem publikált írása, ami A pestis című regényéhez írt jegyzet, a Bátorítás a pestisdoktoroknak Dunajcsik Mátyás fordításában, októberben pedig jön A bukás, amit szintén ő fordított újra. Tavasszal jó döntésnek bizonyult, hogy nem halasztottuk el Margaret Atwood első, 1969-ben megjelent regényének magyar kiadását, így áprilisban megjelent Csonka Ágnes fordításában Az ehető nő; ősszel a kanadai író újabb regényét, az 1988-as Macskaszemet adjuk ki, reméljük olvasóink nagy örömére.
(Fotó: Máté Péter / Jelenkor Kiadó)
