Kígyós Sándor szobrászművész Pécsett dolgozott, tanított, a pécsi képzőművész közösség és kulturális közélet aktív szervezője és résztvevője volt. Az 1984-ben, negyvenegy évesen elhunyt művész számos alkotásával találkozhatunk Pécs, Zánka, Százhalombatta, Hajdúszoboszló és Pécsvárad közterein.

Az életmű-kiállítás anyagát a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a pécsváradi vár Kígyós Sándor-emlékszobája, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, Pécs Városa, a családi hagyaték, valamint további magántulajdonban lévő szobrok adják. Kígyós Sándor alkotásainak ehhez fogható egységes, átfogó bemutatására nem került sor az elmúlt negyven évben.

Kígyós Sándor művei megalkotásával egy időben művészetelméleti előadásokat tartott, népművelőként a szemlélő közönséget közelítette a művészetek befogadásához, átéléséhez és élvezetéhez. Belülről átélve és kívülről szemlélve hozta létre organikus és geometrikus szemléletű, klasszikus tisztaságú szobrait fából, kőből, fémből, de főként márványba faragva. Műveiben az ismert alapformákat – a vonalat, a görbét, a hasábot, a gömböt – a bennük rejlő erők és ellenerők alakítják szokatlan és ellentmondó formákká, amelyek a bennük lezajlott történés nyomait őrzik és mondják el. A szobrászatról szóló, kéziratban maradt könyvének fejezetei természetes lehetőséget kínálnak arra, hogy a jelen válogatásban a bennük foglalt esztétikai kérdéseket vagy az anyagok használatának a részletes leírásait a művész saját alkotásai illusztrálják: számos plasztika, rajz és vázlat reprodukciója kíséri a szöveget, míg az egészoldalas képeken az életmű különböző korszakaiból származó szobrok láthatók.

A kiállítás kurátora Fekete Dénes képzőművész, a Pécsi Galériák Vizuális Művészeti Centrum munkatársa. Az emlékkiállítás szervezésben aktív szerepet vállal a hagyatékot gondozó család. A kiállítást Nagy T. Katalin művészettörténész nyitja meg. A megnyitón Kígyós Sándor Harangjáték című alkotását Fazekas László ütőhangszeres művész szólaltatja meg.

(Forrás: Pécsi Galériák)