A rend körvonalai

Op. 01.

Arrébb tologatja a kis dolgokat, hogy tisztán lássa

A nagy ügyet. Azután azt is félreteszi, már nem látja olyannyira

Fontosnak. De előbukkannak így a régebbi, apróságnak tűnő restanciák,

Kérdően merednek rá. Velük is kezdeni kellene valamit.

Kívánná a lomtárba az összes intéznivalót, de lefagy az egész.

Makacsul ragaszkodnak az elméjéhez,

percről percre felizzanak.

Valami átfogó megoldás körvonalai kezdenének kirajzolódni,

mire elalszik.

Nem lehet nyugton, folytatja a szemhéjak mögött is

a keresést.

A letargia liturgiája

Uram, Ön valóban létezik, meggyőzött

rendesen, azt hittem, ugrat, de nem.

Végre van a hitben értelem.

És megtisztel, hogy nézhetem.

Amit senki más nem lát, én igen.

Tanulságokat vonok le és félek.

Önnél teljes az öröm. Ez idézet.

És várom a további igéket.

De nincs több gitár, hárfa, ének.