Távolsági busszal a montanai Billingbe

(Greyhounding to Billings, Montana)

 

Shirley Sneeve Gundersonnak… ki tudja

„Hé! Indián vagy?”

Bólintottam.

„Hé te! Indián vagy?”

Cowboykalapja ráesett az ölébe tett

sörösdobozra, amint a Superman képregényt olvasó

mellette ülőhöz fordult.

„Ezzel a két csávóval buszoztam

Chicagóból Minneapolisba.

Azt hittem,

mexikóiak.”

Fejére helyezte kalapját és

ivott egy korty sört.

„Igaaaziii aaapaaacsok voltak.”

Állva vártam, hogy bejussak a busz klotyójába.

„Hé! Azt kérdeztem, hogy indián vagy-e!”

Mohauk.

„Onnan Keletről?”

Megint kortyolt a söréből.

„Jó érzés normális ember mellett ülni, haver”,

és esetlenül ledobta magát az ülésre.

Egyetértettem,

bezártam a klotyó ajtaját, és

felkapcsoltam a fényt.

 

 

Whitman, Housman, Millay is ezt csinálta és ki tudja még hány őrült költő…

(And so did Whitman, Housman, Millay and Who Knows What Other Crazy Poet Did…)

 

Őszirózsáról verselek

          de

                          senkit

                                          nem érdekel

 

Kék reggelekről verselek

          és azt

                          kívánják

                                          bár ne tenném

 

Nem akarnak sem hajnalokat sem virágokat

rövid napjaikra és hosszú éjszakáikra

          igyunk még egy sört, haver

Pitypangról verselek

                          kit érdekel

Pompás kúpvirágról verselek

                                          senki nem törődik vele

Erdei csillagfürtről verselek

                                          de maszturbáló

                                                          fiúk

                                          letépik őket

                                          hogy rátapossanak

és a magvaik nekizuhannak a szélnek

                          a négy égtáj és

                          a hét tenger szelének

          a szél elsöpri a magvakat úgy

          ahogy az éj az alkonyt

          ahogy anya söpri ki a port az ajtón

          szétszóródnak a magok

                                          szaporodnak a fiúk

Erdei csillagfürtről verselek, bársonyvirágról

Frissességről, újdonságról, eredetiségről verselek

                          és senki nem törődik vele

                                          még

                                  a fiúk sem

                          még a június piruló arca sem                            

 

Gyűlöletről, gyilkosságról, vérről, halálról verselek

                                                                                          és

                                                                                          senki

senki nem törődik vele, senki…

 

 

Ég asszony

(Sky Woman)

 

Éjszaka

látom őt zuhanni

néha

érett eper

indáját szorongatja,

néha

harmatkását,

néha

csírázó magokat.

Vöcsök és daru

repül vele.

GYUKICS GÁBOR fordítása

 

-----

Maurice Kenny (1929) mohauk költő, esszéíró. 23 verses- és 5 prózakötet szerzője. Versei közel 100 antológiában jelentek meg. Műveit fordították francia, fríz, horvát, japán, lengyel, német, olasz és orosz nyelvre. A New York állambeli Watertonban született. Családjával hol rezervátumban, hol rezervátumon kívül éltek. Mivel apja rosszul bánt vele, Maurice Kenny tizenhat évesen elhagyta családját, és egy rövid időre New Yorkba költözött. A hatvanas években Mexikóban és a Virgin-szigeteken élt, később egy évre Chicagóba ment, onnan pedig Brooklynba. Jelenleg az Adirondac régióban él New York államban.

Iskolai tanulmányait a Butler, a St. Lawrence és a New York egyetemeken végezte. A hetvenes és a nyolcvanas években a Contact/II, később az Adirondac folyóirat és a Strawberry kiadó szerkesztője volt. 1995-ben a St. Lawrence egyetem tiszteletbeli doktorátussal jutalmazta. A Blackrobe: Isaac Jogues, B. March 11, 1607, D. October 18, 1646 és a Between Two Rivers című verseskötetét Pulitzer-díjra jelölték. 1984-ben Amerikai Könyvdíjban (American Book Award) részesült, 2002-ben életműdíjat kapott. Több egyetemen tanított vendégtanárként, verseit a legjelentősebb amerikai folyóiratok és napilapok publikálják. Számos rádiós és televíziós projektben végzett különböző művészeti munkákat. Aktív tagja az indián közösségeknek, szervezője több indián művészeti és irodalmi rendezvénynek. Tagja jó néhány rangos állami művészeti alapítvány kuratóriumának.