Ami­kor még a rá­di­ó­ban meg­volt a mű­so­rom, Tar­ján Ta­mást gyak­ran hív­tam el, ahogy az ál­ta­lam szer­kesz­tett lap­ban is so­kat pub­li­kál. A rá­dió­mű­sor lé­nye­ge a vi­ta volt, kü­lön­bö­ző né­ze­tek­nek kel­lett kí­sér­le­tet ten­ni ar­ra, hogy meg­hall­ják egy­más ér­ve­it. Egy­sze­rű­en fo­gal­maz­va, li­be­rá­lis és kon­zer­va­tív szem­pont­ok­nak – de nem po­li­ti­kai ér­te­lem­ben. Tarjánról nem tud­nám meg­mon­da­ni, hogy „mi­nek” hív­tuk el, li­be­rá­lis­nak vagy kon­zer­va­tív­nak, ta­lán hol en­nek, hol an­nak, at­tól füg­gő­en, mi­lyen szín­há­zi elő­adás­ról volt szó. Egy­sze­rű­en csak szak­ér­tő­nek jött. Vág­ni nem kel­lett; egye­te­mi ta­nár, úgy be­szél, ahogy ír, me­het a nyom­dá­ba, mű­sor­ba. Ezért is tud – és, re­mé­lem, még tud – an­­nyit dol­goz­ni. El­ké­pesz­tő le­xi­ká­lis tu­dá­sa van, ide­á­lis szak­ér­tő. Né­ha úgy érez­tem, ké­szül­nie sem kell, míg a vil­la­mo­son ül, vé­gig­gon­dol­ja. Bí­rál, de nem ka­la­pál la­pos­ra, nem aláz meg, nem egóból ír és nem tet­sze­leg­nek sa­ját ma­gá­nak a mon­da­tai. Di­csér, de nem li­he­gi kö­rül, nem ud­va­rol, nincs „oda”. Vé­le­mé­nye nem elő­re ki­szá­mít­ha­tó, de nem is ar­ra ját­szik, hogy ki­szá­mít­ha­tat­lan le­gyen. Nem po­zőr, csak szak­ér­tő. Bár­mi­lyen ku­ra­tó­ri­um­ba be­ül­het. A vé­le­mé­nye le­het meg­osz­tó, mert szu­ve­rén, a sze­mé­lye nem.

      Nem tu­dom, van-e olyan ma­gyar iro­dal­mi vagy szín­há­zi lap, ahol nem pub­li­kált. Ta­lán a da­cos fi­a­ta­lok lap­já­ban, ha még ala­pí­ta­nak ilye­ne­ket ma.

      Ha fel­hí­vunk egy szín­há­zat, mi, Kri­ti­ku­sok Cé­he, hogy ki tart­sa a kö­vet­ke­ző Kri­ti­kus órát ná­luk – kö­zön­ség­ta­lál­ko­zó, né­mi kri­ti­kai fel­hang­gal –, el fog hang­za­ni a ne­ve. Mert a do­log­nak ak­kor van sú­lya, ko­moly­sá­ga, ha Tar­ján tart­ja. És Ta­más el­vál­lal­ja, szé­pen kér­jük, ő pe­dig igent mond, meg­csi­nál­ja, in­gyen. So­kat tett, tesz a kö­zös­sé­gért. Nem lát­vá­nyo­san, ha­nem ahogy egy ta­nár, egy kri­ti­kus tud. Szó­val és be­tű­vel és szak­ér­te­lem­mel. Ne­kem nincs már mű­so­rom a rá­di­ó­ban, aho­vá meg­hív­hat­nám, Tar­ján Ta­más­nak pe­dig ka­ted­rá­ja, ahol ta­nít­son. Szű­kül­nek nyil­vá­nos te­re­ink.