Betlehem

 

A napkeleti bölcsek

1 Nem bölcs, aki

a mai viszonyok

közt útra kel.

2 Nem király,

akinek nincs többje

egy kis aranynál,

mirhánál, tömjénnél.

3 Nekik annyijuk

se volt. Úgy kellett

útközben összekoldulni.

4 Azt se tudták, hová

mennek. Három

hatalomból kiesett

trónörökös, aki barbár

rablóbandája jogtalan

bosszúja elől menekül.

5 Egy csillag alatt

találkoztak, de akkoriban

minden útkereszteződés

fölött csillag világított.

Tudós gúnyát vettek

maguknak maradék

pénzükön.

6 És máris bölcsek

voltak. Más nem

maradt nekik.

7 Hogy megváltót

kerestek, az nem

is vitás.

 

A hódolat

1 Jézus a pólyából a három

királyra szegezte a pillantását.

2 Ő az – mondta Boldizsár.

3 Gáspár már el is aludt a szalmán,

most fölriadt és mit sem értve

bámult az istálló csatakos

árnyékaira.

4 A frissen született borjú

diadalordítással üdvözölte

a világot, odébb kocogott anyjától,

és minden erejét vesztve

térdre rogyott Jézus előtt.

5 Menyhért ijedten követte

példáját, mint aki le van

maradva az állatokhoz képest.

6 József akkor hajtotta be

a bárányokat az udvarba,

még az istálló is tele lett velük.

7 A terelőpuli egy óvatlan

pillanatban ellopta

a véres méhlepényt.

 

Hajnali futás

1 József aludt. Mária már

kijött a házból tehenet fejni.

A háromkirályok

józanon, mint a vasszeg,

a kihűlő hamuba bámultak.

2 Most aztán mi lesz velünk?

Idevezettük a királyt.

3 Gyorsan összeszedték,

amijük volt, tömjént,

aranyat, mirhát,

és József lábához pakolták.

Szamaraikat, kiérve a városból,

egy husánggal elkergették.

4 Az elsőt még aznap elejtette

egy oroszlán. A második

szakadékba zuhant következő

éjjel. A harmadik félév kóborlás

után halt szomjan a sivatagban.

5 Addigra már a bölcsek

se éltek, lemészárolta

őket egy rablóbanda.