Anélkül, hogy Térey János egyes állításaival vitába szállnék, és mivel egyik foglalkozásom a műfordító, hadd közöljem néhány Térey-mondat fordítását, egyszerűen áttéve a nőt, női(es)t férfira, férfiasra. (Ahol a megfeleltetés nem egyértelmű, szögletes zárójeles formát közlök.) Arra vagyok ugyanis kíváncsi, működik-e a szöveg így is.

„A nagyúr”

„Nagyúr. Ízlelgetem ezt a kemény szót, mert van benne valami viszolyogtató is. Például hatalom.”

„[…] mondja irigyen, ő, a méltóságteljes és görcsös férfi.”

„Mivel ez a férfi – nagyon helyesen – sohasem hallgatott, pörös száját nem fogta be. Finoman szólva sem az a kimondott »íróférj« a [fotelból] vagy a kandalló mellől.

Nagyon fontos vonatkozás […-val] és íróbarátjával, […-val] kapcsolatban egy párhuzam: egyikőjük sem vállalt gyermeket. […] kíváncsi vagyok, [nemzettek] volna-e ezek a férfiak egy számukra optimális korban?”

„De a hagyományos férfiszerep, illetve annak pozitív elgondolása, az erről való beszéd szembetűnően hiányzik”

„A csúcsművek közül több – női előítélet nélkül rögzítem ezt – bizonyosan teljesen mentes a férfi, avagy „férfias” szereptől.”

„A férfi (vagy nem férfi) pozíció szerepe közömbös e versben.”

„Definitív értékű férfi verse több is létezik ugyan, de világában mégsem ezek a darabok a legerősebbek.”