Ablakaid

Mestyán Ádám  vers, 2012, 55. évfolyam, 2. szám, 154. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

Ablakaid

 

Most beszéljünk egy kicsit a házról,

boltozatok, stukkók, sárga vakolat,

tetőfelújítás és a nagypapa szaga.

Hiszel még benne, ahogy másban nem hiszel?

Az udvari lakásokban a cigányok

megint kiteregették a vakító fehér

paplanhuzataikat. Hiszel még benne?

Hárfán játszik délután négykor

a felső szomszéd, az albérlő felsikolt,

angyalkép lóg az íróasztal felett,

a fal itt a legvastagabb, rácsok is óvnak,

vajon látják-e, ha meztelen az esti nő.

A közös képviselő betonszürke arca,

az első emeleti kislány, aki nem köszön.

Tompa zengések a lépcsőfordulóban,

égett nyomok a padlón, átrendezett konyha,

tetőbeépítés, perek, az új lift beragad,

most beszéljünk a pincéről, az is tele van

fekete szagokkal, hiszel még benne?