A Nibelung-lakópark
Siegfried lakodalma - részlet
PDF-ben
III. felvonás, 6. jelenet
(Takarítók tüntetik el a rendzavarás nyomait. A fanfárok hangjaira teljes díszben vonul be a két pár: jobbról Brünnhilde Gunther oldalán, tanújuk a kórusból kiváló Schwertleite és az érkező Truchs; balról érkezik Gutrune Siegfrieddel, tanújuk Skuld a Norna-stábból és a frissen érkező Wulf. A Rajnai nővérek dirigálják a koszorúslányokat, viráglányokat és angyalkákat. Urd és Verdandi jön a Norna-stábbal, megjelenik a Fényképész, az eddigieken kívül feltűnik még a tömegben Heimdall, Hőder, Gerda és Rumolt. Hagen Dankwarttal foglal helyet középen. Alberich a botjára támaszkodva áll a háttérben.)
WALKÜRÖK KARA
Valamennyi toronyormot
Vörösizzás tüzesít –
Vörös aljú horizontot
Figyelünk és üde színt;
Vörös égbolt: ma a síkra
Vihar és szél közeleg,
Maga Donner alakítja
Csodamód a terepet.
Veszedelmes nap a szombat,
Tanusítsa tünemény:
Az eső lába ha lóghat
A nemes nász idején.
(Halkul a kórus, aztán Schwertleite szólója hallható)
SCHWERTLEITE
Foganatja a szavunknak,
Kicsi nővér, sose lett!
Haragos húgaid új nap
Gyönyörét csak teneked
Tüzesítik, de mit érnek,
Ha az intés hazaszáll?
Freia napja, ugye, péntek?
Az a násznap, ugyebár?
A te műved, hogy ez így lett…
Te remélsz most zivatart.
Csoda-Brünnhild, ugye, mindegy:
Suta Hagen mit akart?
(Lehullanak az első esőcsöppek, aztán eláll az eső. Bágyadt napsütés. Fanfárok)
HAGEN
Fogadás jobbról.
(Magában)
(Jöjj, Gunther fiam,
Ruganyos léptekkel és naivan…
Ugye, jól megy a sorod anyunál?
Hagen barátod szívből gratulál.)
RAJNAI NőVÉREK
Üdv neked, Gunther! Szép arádnak üdv!
(Brünnhilde és Gunther a Dóm lépcsői elé vonulnak)
HAGEN
Fogadás balról.
(Magában)
(Felköszöntjük ezt
A szívdöglesztő, szépszál Siegfriedet…
Gyűrűhordozó, hugit fedezed:
Te vagy az élő aranyfedezet.)
RAJNAI NőVÉREK
Legyetek áldottak, Gutrune, Siegfried!
(Gutrune és Siegfried is a kapu elé vonulnak)
KOSZORÚSLÁNYOK
Brünnhilde, Gunther!
Gutrune, Siegfried!
(A két pár egymással szemben áll meg. A Dóm lépcsőjén a Rajnai nővérek
ismétlik át a bevonulás koreográfiáját a nyoszolyólányokkal)
HAGEN
(Dankwartnak súgja nosztalgikusan)
…Nyolcvanas évek… még a gráciák közt
Sem volt új hús – nálunk fiatalabb;
S idősebbek voltak szépségkirálynők,
Mint mi magunk – ég alján járt a Nap…
DANKWART
…Mikor a góllövők és az éttermi személyzet
Kora is meghaladta tíz évvel a miénket!…
HAGEN
A romlás ellen nem tudsz tenni semmit:
Csak asztráltestünk, ami nem öregszik.
(A Rajnai nővérekre pillant)
Meglepetés jön minden napra újabb:
Helyükbe holnap léphet új utód;
De maradunk örökre egykorúak,
Sörhableányok, fényre csúnyulók!
WOGLINDE
Rajta: készen áll a nászra
Mindkét rajnaparki mátka,
S nem kívánhat különb férjet
Egyikük sem –
(Zavarodottan Wellgundénak)
Mondj már még egy…
WELLGUNDE
Tisztesség a jegyeseknek,
Hogyha maga Hagen esket;
Fölvonult a nászház népe,
Érje őket –
(Oldalba böki Flosshildét)
FLOSSHILDE
Áldás, béke.
Földi ceremóniánkat
Óvja mennyei vigyázat,
S alapító Áz-atyáink
Hagyják jóvá… Ugye, más nincs?
VOLKER
(cinikusan)
Kicsit régi vágású a szöveg.
GERENOT
A Fiúk kérték, a Fiúk fizették.
GISELER
Az ám, s a G & N törpéi meg
Fölmondatták az ódivatu leckét.
VOLKER
Szerintem Hagen volt a hangadó.
Poros hopmester! csinálhat akármit,
Imája, átka sem jut el Wotánig.
GERENOT
De úgy tűnik, mindenre kapható
Egyetlen századmásodpercnyi üdvért.
Nem lehet, hogy a Walhallába’ tűrjék
Kenetteljét, átlátszó praktikáit.
VOLKER
Hé, arcok, innen valaki hiányzik,
Nem? Üres a Heimdall melletti hely…
Na mit gondoltok, hogy kicsoda?
GERENOT, GISELER
Frei!…
GISELER
(A homlokára csap)
Tényleg, Frei! Frei partnert sehol se látom!
Hol jár az én golyófejű barátom?
(Megjelenik a Fényképész, csoportképeket készít a két párról és a násznépről. Giselerék bohócpózokba merevednek és előreszegezik a tekintetüket)
GISELER
Kis ünnepmesterünk középre áll,
Már képeket vág, pózol csücsörítve:
„Csííízz!" – barátságos arcot kér a Mitte,
S röppenni kész a kócos kismadár;
Tejszínből és színtiszta szeretetből
Elkészül majd a wormsi mosolyalbum:
Elfér-e benne ünnepélyes arcunk,
Vagy nem látszunk a törpe fejesektől?
(Brünnhilde tekintete Siegfrieden állapodik meg. Végigméri, és amikor
megpillantja a jobb kezén a gyűrűt, remegni kezd, majd hirtelen elengedi Gunther kezét. Általános zavar)
BRÜNNHILDE
(Suttog, aztán crescendo. Hallatszik a hangján, hogy spicces)
…Na nem. Na ne, na ne. – Becsaphat-e
Egyszerre két szem is, vagy csak becsíptem?…
Kettőig számolok, de sok a kettő:
A szebbik gyűrűd ismerem, de honnan?
Csalás, csalás, de hányszoros csalás?…
(Közelebb lép Siegfriedhez, meginog, de Siegfried, aki most a legközelebb áll hozzá, támogatja)
Wotan megáldjon, ezt nem hiszem el.
Baszd meg, nem sül ki mind a két szemed?!
Na ne… Na ne! Na neee… Picsába, Siegfried,
Froh szerelmére, Siegfried, ég megáldjon:
Idejössz ezzel a kopár kacattal,
És nem sül le a képedről a bőr?! –
Ja, Siegfried adta, Siegfried visszakérte,
Mit kérte, francokat: lenyúlta –
SIEGFRIED
(egykedvűen)
Emlék.
WOGLINDE
Ajándék a családtól, Brünn.
BRÜNNHILDE
Mit emlék!
Mi az, hogy emlék: neked kéne emlék,
Orrodban őriznéd a bakszagot! –
Baszd meg, Woglinde, fogd be már a szádat.
HAGEN
(Brünnhildéhez lép, és megragadja a kezét)
Mi lelte a szépasszonyt?
BRÜNNHILDE
(Két kézzel löki el magától)
A hideg,
A hideg lelte, mert minden fagyosszent
Egyszerre kereste a kegyeit,
És Freia szégyenére: megtalálta
Az összes, és a zúzmarás hidegfront
Mindegyik hadnagya erőszakot tett
A szépasszonyon: hideg volt, hideg! –
Igaz, Guntherke?
(Siegfriedhez lép, és teljes erőből pofon vágja. Siegfried eltakarja az arcát, de amikor leengedi a kezét, látszik, hogy mosolyog. A tömegben füttyszó és nevetés)
SIEGFRIED
Esküszöm –
GUNTHER
(magában)
Na ezt se
Nekem mondták.
BRÜNNHILDE
(Siegfriedhez)
Guntherke, hogyha érted,
Mire gondolok. A másikat a
Bazilika adja.
SIEGFRIED
(Az arcát tapogatja)
Érti a bánat.
BRÜNNHILDE
Hogy most is hordod, az azért szemétség.
(Gunther döbbenten figyel)
HAGEN
A sajtó is kint van, Brünnhilde.
BRÜNNHILDE
Kussolsz,
És nem nyúlsz hozzám, nyirkos níbelung.
GUNTHER
Brünnhilde.
BRÜNNHILDE
Itt van a másik csaló,
De őt is csalják: sejti-e vajon?
WOGLINDE
Brünnhilde!
BRÜNNHILDE
Induljatok, édesem.
GUTRUNE
Tessék?
BRÜNNHILDE
Csak gyerünk, gyerünk már előre,
Csak tessék, tessék: befelé a Dómba!
Hallod, ti mentek be először, így szól
A forgatókönyv.
SKULD
Nem, pont hogy nem így szól:
Te mész előre Guntherrel.
BRÜNNHILDE
Fenéket,
Gutrune megy Siegfrieddel.
GUNTHER
Brünn, mi –
BRÜNNHILDE
Punktum.
GUTRUNE
Megint kezded?
BRÜNNHILDE
(A Dóm kapuja felé tuszkolja Gutrunét)
De most fordítva kezdem,
Mert úgy kezdem, mint az udvariasság
Papnője, nézd csak: két karom közé
Kaplak, szépen bependerítelek
A szentegyházba… Jé, te ellenállsz.
GUTRUNE
Brünnhilde, legyen már eszed.
HAGEN
(magában)
A faszba,
Komolyan mondom, kitérek a hitemből.
DANKWART
Nyugalom, Hagen, fő a nyugalom.
BRÜNNHILDE
Micsoda mísz kislány! te rúgkapálsz… jajj…
Szívecském, ezt se hittem volna, hogy
Úgy kell majd odahajtani az oltár
Elé.
WOGLINDE
Brünnhilde, Gunther: indulás.
(Gunther megfogja Brünnhilde kezét, de Brünnhilde őt is ellöki)
BRÜNNHILDE
El a kezekkel. – Jól van, basszátok meg, akkor egyikünk se megy be. Gutrune, gyere csak ide. Közelebb, kicsikém… Még. Add a kezed. Ez az. Nem kell félni, szentem. Szeretlek, tudod.
GUTRUNE
(Brünnhilde nyakába ugrik, hosszú, szenvedélyes csókban forrnak össze. Gutrune sír, aztán Brünnhilde arcán is örömkönnyek folynak végig)
Én is szeretlek, Brünn, de mire volt jó
Ez az egész?… Brünnhilde, magyarázd meg –
BRÜNNHILDE
Mindenre jó volt, színarany csoda,
Hogy magyarázzam, Freia szeme fénye?…
Tudod te, hogy nagyon, nagyon szeretlek.
Tudod te.
SKULD
(epésen)
Az évszázad esküvője.
GUNTHER
Na baszd meg.
SIEGFRIED
Nem találok szavakat.
DANKWART
Basszus, ez tényleg túltesz mindenen.
HAGEN
Ez most vicc volt vagy fogadás? – Megáll
Bennem az ütő.
(Lecsapja a lépcsőre a vőfélybotját)
ALBERICH
(Hagen mögé lép, és a vállára teszi a kezét)
Cseszd meg.
SCHWERTLEITE
(Hagennek)
Attól félek,
Egyik sem.
TRUCHS
(tapsol)
Nos: éljen a fiatal pár.
(Alberich hátralép, elvegyül a tömegben. A fejgép egy darabig követi az
alakját, aztán kialszik. A jobb szélen egy pillanatra megtorpan, és visszanéz
a násznépre. Egyre sötétebb árnyék takarja el)
WULF
Lelkesebben: éljen az ifju pár!
(Az elöl állók rizst szórnak Brünnhildére és Gutrunéra. Hagen idegesen
téblábol, Dankwart telefonál, a Rajnai nővérek tanácstalanul állnak)
SCHWERTLEITE
(A két vőlegényhez)
És ti?
GUNTHER
Azt hiszem, ma berúgok.
SIEGFRIED
Én is.
TRUCHS
(derűsen)
Megisszuk majd a menyegző levét,
De az utolsó kortyig…
DANKWART
(Leteszi a mobilját)
Ezt a szívást.
Nincs szükség rátok, mi?
TRUCHS
Dankwart, dehogynincs:
Van tíz hordó Hunding, étel rogyásig.
(Alberich teljesen eltűnik a jobb szélen)
BRÜNNHILDE
Siegfried, azonnal ideadod a gyűrűt.
SIEGFRIED
(nevet)
Nem értettem jól.
BRÜNNHILDE
(tapsol)
Ideadod, ha mondom.
Egy-kettő, Siegfried.
SIEGFRIED
(Lehúzza az ujjáról a gyűrűt. Vidáman)
Igenis.
SKULD
(A kamerába)
A girl
Power, kedves nézőink.
VERDANDI
Törekedjünk,
Skuld, az objektív tájékoztatásra.
SKULD
Arra törekszünk: levettük a hangot.
URD
Példátlan botrány!
SKULD
Menjen híre gyorsan!
URD
Sokkal derűsebb vágóképeket!
(A kivetítőn Gerenot, Giseler és Volker a térdüket csapkodva tombolnak. Snitt: a Dóm homlokzata, Dankwart keresztbe font karral, aztán körkapcsolás
városképekkel)
BRÜNNHILDE
Hát… túlságosan nem nőtt a szivedhez.
Nem baj, barátom: jut is, marad is:
Talonban tarthatod a másikat
Arra a kivételes alkalomra,
Ha egyszer tényleg asszony áll a házhoz;
De sürgősen felejtsd el Gutrunét.
SIEGFRIED
(Gutrunénak)
Kicsim, most mit gondoljak?
GUTRUNE
Csupa jót.
GUNTHER
(Brünnhildének)
Brünnhilde, kérlek!
BRÜNNHILDE
Én kérlek: f e l e j t s e l. –
Próbáld föl visszaszerzett zálogunkat,
Tündöklő Gutruném.
GUTRUNE
Próbálom én,
De nem megy. Szűk. Brünnhilde, fáj… nagyon szűk!
Nézd: megdagadt, már lángvörös az ujjam.
(A kivetítőn Gutrune keze)
BRÜNNHILDE
Szegényke, nem akartam… Jó, segítek
Leszedni. Ejnye –
GUTRUNE
Irgalmatlanul fáj.
BRÜNNHILDE
Szorítsd csak össze a fogad. Segítek.
Eez aaz… Megvan. Volt, nincs a kurva fém.
Ugye, csak lekínlódtuk? Sikerült!
Föllélegezhetsz, drágám. – Kell a francnak!
(Gutrune jobb keze eltűnik a kivetítőről: megint körkapcsolás. Brünnhilde
elhajítja a gyűrűt, amely végigcsilingel a templom lépcsőin. Hagen sápadtan szalad utána, de Woglinde megelőzi. Fölkapja a gyűrűt a földről, egy pillanatra a fény felé tartja, aztán mosolyogva adja vissza Siegfriednek, aki zavartan
vágja zsebre. Brünnhilde és Gutrune föllépnek a lépcső tetejére, és átölelik
egymást)
SKULD
Tapsot nekik! A mindenekfölötti
Gay pride.
BRÜNNHILDE
Csöndet, kedves barátaim.
(Elhalkul a moraj. Orgonaszó)
Ezen a fényességes nagy napon
Köszöntöm újdonsült menyasszonyom:
Köztem s közötte
Arany kapcsát maga Freia kötötte.
GUTRUNE
Eljött a rég óhajtott alkalom:
Ma egybekel két híres hajadon.
Áldásokat vár
A sok közül a legváratlanabb pár.
(Az elöl állók megint rizst szórnak Brünnhildére és Gutrunéra)
GERENOT
A lány a szomszédból… A fene se
Gondolta volna, hogy Brünnhilde őt is
Behálózza.
VOLKER
Olyan aranyosak.
GERENOT
Nézd: nagyseggű nimfácskák hintenek
A fejükre tengernyi rizsszemet.
GISELER
(Hagenre néz, és kárörvendően suttogja)
Felsült kis násznagy, a sarokba bújj el!
A templom előtt kaptak kosarat
Jelöltjeid, a Siegfried meg a Gunther;
De tündérkéidnek a csók szabad…
Úgy kell neked, Hagenke, úgy kell, úgy kell!
Kicsúfol mind a két cukorfalat.
GERENOT
A lagziig párat sodorhatunk még…
GISELER
Pattintunk valamit?
VOLKER
Azon ne múljék.
(Mindhárman el a balszélen)
WALKÜRÖK KARA
Akár a fűszeres bor,
A lányok vére felforr;
Meseszép
Földi kép,
Ha őrájuk tekintesz.
Mondd, mi köt
Bárki nőt
Holtáiglan a hímhez?
Égnek a Föld
Küld jelet innen,
Mindegyik isten
Fényt örökölt.
SCHWERTLEITE
Nézzétek a lányok arcát,
Gyönyörből sosem elég:
Két vadmacska! ők vontatják
Freia arany szekerét.
(Megint beborul és szemetelni kezd az eső. Fényszórók pásztázzák a Dóm
teret, aztán villogni és halványodni kezd a fényük)