Az utolsó magyartanár feljegyzései

(Részlet a 9. órából)

Dreff János/Tóth Dezső  regényrészlet, 2008, 51. évfolyam, 12. szám, 1311. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

The killer awoke before dawn.

Jim Morrison: The End

Ma leçon de demain n’est pas prête.

Henri-Frédéric Amiel: Journal intime

Tóth Dezső zöldre sápadtan azt ordítozta,

hogy a magyar irodalomnak igenis van folytonossága.

Nádas Péter: Valamikor

 

(Részlet a 9. órából)

TANDORIZZÁS

 

Lufidara

Eleredt az orrom vére,

Nyálam habos, tarajos,

Fülembe messzi szellő pállik,

Mégsem vagyok huzatos.

 

Sliccen illan a fény.

Sluccon nyálzik a kosz.

Puccon hamuz a dér.

Havon két tértivevény.

 

Ne fenyíts, ha konyíthatsz,

Ne zsaluzz, ha kondítsz,

Koordinálva lajstromozz,

Ha asszonyt bolondítsz.

 

Nem eszem pékkel téglát,

Csak spenótot, nem leszek

A köldököd délben,

Sem a vén vakondod.

 

Farkas farkasnak farkasa.

Gél a gélnek géle.

Kicsorbul a muszájon

Ennek a poénnak az éle.

 

Ennyi. A többi medve.

Vérfarkas vagy satöbbi.

Mugli vagy hajnali pára.

Anyámasszony katonája.

 

Izzik a tandor, amerre csak a szem ellát, kár az úttalan ködbeveszőért ennyi felhajtás igazán, de igazán. Megmakacsolkodva csak azért is, kalandállag rangra kalibrálva tüdőt és füstökre nedvedző két karéj szemet, pupillapajtás vándorszerkóját lelkileg megpányvázza, legbelüli óvatosságra szert téve jó előre már ekképp, menet közbeni akadályokra fittyet hánya például, no és így indul el, lássa látva magát azt a látványt: izzik-e a hogy-íz-lik?

Nem mondjuk, ki ő, ki fia borja, ja, apropó bor: fusson, akinek nincs bora!

Hangtalan huszár, kinek járása, nesze neki: nesztelen. Ki ő, eme esztelen tájőrült, netán egy őrült jó tájoló? Tájtani jártassága módfelett módozott, és ki véle már hódozott, kérjük, tudassa! Reggelire hercegnőzaba-e abraka, avagy koslat napestig hasonszőr kos után? Akadálytalanát ki tetézi, és tételezi-e akárcsak tenmaga e tényt, ha van? Bokra nincs, mit átugorna, közöljük, s így szökell, mint gaz Ella, bokról Bockra. Részeg-e, ez mai firtatmányunk tárgya, s ha valóra válna, hogy válaszunk igen, hörpintenők nem is egy pintet, de százat. Mégis honnan jön, bátorságát is honnan hozza hozzá, házoá, és eredeztethető-e lelkületileg e tüneti lék, mit megcsapoltunk az elébb?

De csak ne akarjuk böllérre fogni a kéredzést magát, hátha mégis malacunk lesz, s bő levét végül mégiscsak böllérünk issza vissza, mondván az igazát: – …lévén az állat énbennem oly igen esernyő.

Esendő. Ez az! Esendő az ember, emberünk is az, esend, midőn izzik a tandor, s ha nem izzik, hát szívünk esend meg rajt. Most, hogy izzik, például. Ne is gondoljunk bele, mi lenne, ha nem izzana ama tandor, hisz szívünk szottya eme vándor! Azért!

Na azért!

Kérdés: hangoljuk-e húrjaink fékjét szövetileg lazábbra, vagy jó lesz ez így is, hogy nincs rím a lazábbra? Nekem oly mindegy különben, mint túlórás nővérkének, hogy most apás vagy netán anyás szüléssel sarjad-e a kis-ki-fia-borja, s ha esend, azért esend ő, hogy csak fonetikusan legyen ded egyből e dedből. Szóval nekem tényleg mindegy, szó nélkül meg pláne, nálamnál közömbösebb ürge ez ügyben nincs is e plané tán.

E rímekkel szinte beledózeroljuk tagunkat a jóba, a nyelv javába, csak hogy firtassuk: tagunk e tagba híjával szakad-e hiába. Vagy tán irtsuk e remek rímeket mielőbb halomba? S hallga csak, a paroxizmugusztusát neki: – Irtsd tesó, hisz olcsó old csí rí, Ricsi öcsi. Faramuci? Csirizes rizs se bír lenni rizses csí, Csiribá’! Csípős csí rittig mindig csili. Csilicsí? Licsis csí? Csilis rizses licsi se? Rizses csilis lecsó csak csíp? Na csá.

Így tagunk, foghegyről le, elárvuljuk: éppen foghegyre mentében.

Hogy hím tag lenne – még ennyi sem bizonyos, hisz fenemód csípős a nyelve (felvágott egy hegyre-épp-felhágó!), oda kéne neki tán sózni, ha nem is épp tesózni: – Mi van veled, lökött kölök, könyöködön jön ki a rím? Aztán miért, netán mert ködös-körül köd ül, s ettől nyelved megered? Nyelvi erejed telje se teljesen egyedi, mire vágsz föl csípős nyelvezeteddel, míg türelmünk engedi? Ki vagy te, ködülte idegen, vándorló bestia, egy igazi fém fatál, akarom mondani femme fatál, vagy inkább egy fából vaskarikát nyúzó púzó hölgyfutár? Látjuk, hogy hadovád hadai átlépték már a Rubicont, s izzó tandor földjére hágnak görcstelen, s bár nem mondjuk, hogy ez erkölcstelen, csak hogy tettetett tettedet valamiért gyanúsan fekteted. Mit keresel te itt tulajdon képeden kívül, másodat-e, vagy másod égi mását, és tulajdonképpen hogy van képed erre? Képes lennél képezni képtelen nyelvi képeket, mik utad kijelzik, vagy képtelen? Nyelvkabaréd karalábéja szépen torzsásodik, ez való igaz, de tornázz még rajta, hogy ne zsörtölődjön, kinek a fás rész fakó vigasz. S ha van szód, mint mik lasszók, visszahúznak a nyelv porába újfent, válaszod tekerd köribénk, lásd fenn.

Még egy kérdést engedj csak! Mily elme szőtt téged, te végképp elvesző? Nem szórözünk, ezt most sző szerint kérdezzük, mily elme? Szóanya szőranyán? Szó árnyán szőtt árnyanya szava? Szavak szárnyán szószőr? Bősz anyaárny szarvszerve? Szélszerv szakszervezete? Szerved szavát szélnek eresztő szaki? Szavakkal szkanderlő szómatyi? Alliteráló literáló, vagy inkább álló – liternyi (lásd címlap) – Ali? És nyalizó baki csupán, vagy csak nyaki agybaki? Nyaki agybaki? Hát mondd –

És nincs válasz. Még egy árva rím sincs. Nincs semmi, csak a tiszta tandor izzása, felperzselt úttalan utak jajongása. Nicsak, egy félkész rím, és ezzel kész, kezdhetjük máris elölről, talpunkmegperzselten újra (messziről már kósza nosza hallik).

Izzik a tandor, amerre csak a szem ellát, kár az úttalan ködbeveszőért ennyi felhajtás igazán, de igazán. Megmakacsolkodva csak azért is, kalandállag rangra kalibrálva tüdőt és füstökre nedvedző két karéj szemet, pupillapajtás vándorszerkóját lelkileg megpányvázza, legbelüli óvatosságra szert téve jó előre már ekképp, menet közbeni akadályokra fittyet hánya például, no és így indul el, lássa látva magát azt a híres-hírhedt, önnön mítosza kiizzadta látványt: izzik-e még a tandor, és ha izzik, hát hányadán?

Jelentjük: izzik. Eléggé izzik, én így mondnám. Valóban, amerre csak a szem ellát, izzó tandorok gúnyája gyullad, lobogó nyelvgyökök csonkjait cipeli a szél, hurcibássza ormótlan, kész kalandtúra itt még átvágni is, de tényleg. Gyakorlatilag megostromolhatatlan a térség. Ki ide rálép, életéről már írásba adhatja, hogy a halálé, Nosza Semmi, fogd meg jól!, menekülhet, de hiába, kijózanodhat, ki piásan ébred, s lerészegedhet, ki piátlan. Van, ki esztelen kapható egy korty izzásra, van ki kapatos, mégis szesztelen tagad, van hóhér, kinek meddőhányó e tajték, és van áldozat, kihez csak veríték tapad…

Hopp, erre nem megjelent a Torlandó szörfpóker!!!

Tandorlo szózsugás, gigászi gat-geteked gegének ezennel vége. (?)

 

18. óra

 

TD

yob llud a kcaJ sekam yalp on dna krow llA

J. T.

.tteT .naltatahgoflef sé ótahgofleF .neltetehtré sé őtehtrÉ .naltatahlokodni sé ótahlokodni errezsyge zE .mes tros yge ébböt lőtőszeD irodnaT kosavlo meN .tsávíhik sé totadalef bboygan tahtagotrat si men nerét a neze ővöj a lüvík nesézmele sé neletévabmázs e ygoh ,motál men eb tnékasutka ősle sétevmázs ólav lekkeynémzektevök naltatahtáleb a kasc gíma ,giddadnim monatrat llek si kanna ygoha tnim ,lletagab ,segésteven nasamlaris návlózsygú esézmele sé eletévabmázs kőzeynét őtízsékőle tza za ,őzőlegem tsétnöd a tsepék zehkeynémzektevök naltatahtáleb a ygoh tnim ,bbőtehtré mes im nesetezsémret nezsiH .monatípallágem galótu tze si nejllek lóbmolakla neylimráb ,inloros matkozs ézök kőzeynét őtízsékőle bbáknigel tsétnöd segelgév a si gidnim tamiaságrávós ólav erkeynémzektevök a trem ,bbákni si lánna ,gésttezehéik ólav arkoynámzótu za bbákni tnimmes ,tsétnöd a őle kéttetízsék keynémzőle za ygoh ,kinűt kanbbasotzib erőleygE .mestízséklef magam llek erieynémzektevök neylim sé ,őle kéttetízsék keynémzőle neylim ,lavágam lessétnöd a sétevmázs imellezs a tnim ,kanbbasamlagzi kizekrégí mes im ,metniket kanákétájőle akynávos dnalak imellezs őljer nebsétnöd a nápusc totazáraygam iklel a tze ah ,rokkanaygU .megésküzs tlov erre – kasc mál – rokka sé ,megne arábórp zset mesétnöd a ,gelűnízsólav ,eD ?megne arábórp zset mesétnöd a men bbákni nálaT .nebsétnöd a innet magam moraka arábórp kasc nálaT .nesehé erkeynémzektevök imellezs ,.vaj imellezs sé iklel naltatahtímázsik a leggésneletrih neltemrémezs neyli tsom elev kolusonoza tréze rokka sé ,armagamnö bbáknigel gém metremsi nebbe ,lannoza lavágam ttodagar ze nálat ,lef metleygif arágásavrá talodnog őljeslef a nálaT .gisánu sé naltadakazs gem kentelüzs artanallip lórtanallip ,aráró lóráró ,arpan lórpan kesétnöd bbasoylúsgel a gelimellezs ,.vaj gelillezs dnim ,geliklel dnim lénne sé bbőtzsepékle lénne ,bbanaltaráv lénne nebégésűrezsteltö loha ,nanno lóbmagam ik mattollah nebbetteseebgéstékgel a ttaim agásapmot ppé nálat ,nebbeselégel a ttaim egéstteseebgésték ppé nálat tima ,lüzök kos a yge ,tlov tenezü yge kasc ygoh ,teheL .matzoh si ahalav tima ,mesétnöd bbasoylúsgel a – naótahlázitzsongorp – sé bbanaltarávgel a gelimellezs dnim ,geliklel dnim ylema ,mesétnöd ólózs ertelé za ,mesétnöd a tré lunaltaráv nesejlet ,erőle ój rám lef mettehlüzsék si men tréze ,evzevretgem tlov meN .ygí mettötnöd arkisám a lórtanallip kiyge návlózsygú ,nátnops ygoh ,inlozagi ajgof zA .mettöjár sé ,tirodnaT insavlo ébböt kogof men ,mettötnöd ygú ygoh ,”tá netelé yge inlozagi ajgof im“ ,ajlozagi im ,ttőleléd am matzoklodnog nozA (sátatylof)

 

(??”né“) .matraka né ,táh eD .tréza loh ,tréze loH .monlodnog djam llek ár nabátylofyge sé :sállágem zsel ahgila lőtnenni ygoh ,modut ygoh ,lótta menah ,monlodnog llek ár nabátylofyge trem ,tréza men ed ,naltatahríbik sinegI .naltatahríbik neseneyge ,lórásásavlo za matdnomel ygoh ,ygí ed ,inlodnog arirodnaT nabátylofyge men gésneletpék si tnékbéygE.

.inzsú keygemlE

.kengéserev ősgév a monda magam llek gem :tsézeknelle rűt men ima ,tememlezőyg naltaráv gem matzánorok lazssá setelüdőb naylo yge sé ,tesccem a azssiv matzoh lóbrís a etnizs lemmesétnöd ipangeT .nav egév tsom kanámzstáj a kenne nezsih trem ,erséreyn sé ersétzsev kollá errezsygE .lammagamnö mozstáj tésccem metelé za ttölöf ima ,abóláh a abba evőzseleb si né koygav ygÍ .ávájámélbme sétnöd a epék ónallivlef gástdazzi ógruscel nosakllem a sé neméfaktilak A .pék a ezssö tllá ygÍ .ketehtísőnim si kanákétíynozib bbűmletréygegel tadutgéserev sotzib a rám galótu lút nogásórrof setenetter a tima ,gásdazzi ógruscel nabkotjor etnizs násakllem ecreiP yraM a tnim ,ajríel nebima ,larros ygén a lazza ttotíkavle ygúnaygu si agam ika ,za ajráv si tásázdólliv a kenim nabbasotnop ,ttozdólliv si im ygoh sé ,nabkopan a lüdeyge nezsége anlov mettel men ahtnim lavásáráv ráyn a ygoh ,kanna tékélme za lef etzédi epék ózdolliv-ógollisc gástdazzi óludúzel násakllem ecreiP yraM nabgásórrof lártzsua ygan A .matsavlo arájlotu ygoh ,modut rám tnozsiv tsom ,mattahdut men gém rokka lőrima ,tokazssrev nelteyge za tze nesezssödnim ,tebböt men sé ,tros ygén a tze ,legger ddek ,matsavlo neddek tze trem ,metzédi arájlotu tsom tima ,matsavlo arájlotu lőbima ,za tlov srev a ze rokka sÉ .abrátvynök a ttüyge lettetök-irodnaT kisám tah tűmőF a anlov mettivazssiv ttőleim ,nőftéh ,ettőle lappan yge gém menah ,tásásavlo srev a lőbűmőF a abba matygah ttőlepanget si men tnozsiv rokka tnirezs kezE .abrátvynök a mettivazssiv nőftéh trem ,inzédi lóbsápak tsom kéndut mes ,kénraka ah ,lőbésrev ttoygahebléf lóbájtnopmezs sásavlo za kenűmőF a lusádaáR .nabsuisleC a men ,matsavlo nebtetök .c űmőF a tza trem ,matygahabba kasc rezsyge djam ,matsavlo pan őzőle ygoh ,matlatu panget erima ,srev a za tlov ze meN .kenésrev .c kolappan iráyn ,úzssoH – mezskélme lój gém ah – a tákazssrev ősle za kasc ,metzédi giddema kasc ,tesrev a bbávot matsavlo men :matkusc si eb rám tetetök a ,tirodnaT arájlotu metzédi tsoM ”…kalba trát ték a kniaradam ygoh / neméfaktilak táságolliv / pan a ,téjedi kelegger-lannoza / ,kolappan úzssoh a ,tarayn a matráV“ .meserekgem ,názávméf ósladlo káktilak ygav aktilak a nojnallisclef ynéfpan a legger arok ygoh ,takolappan úzssoh a rám ajráv eriynnem ygoh ,irodnaT trí lórrA .kassavloeleb ygoh kasc neppé ,lohalav mettötülef ,tlov mosákozs a si gidnim ygoha ,ygú kasc ,nélegger pan őzőlegem temesétnöd a ,legger ttőlepanget tetetök suisleC A .si tsám ttezédigem eD .arzsavat iarok ilet levéterégí sálujúgem sereköyg a ,seylézsezs ,órrof ,.vaj ó,rrof yge eriynnem ,arráyn bbajú za moygáv eriynnem ,si tza sé ,tzsavat iarok a bbákni gém ,tarayn bbajú za etzédigem – takókscaz ilet leggéj sásák a erélef ősleb kanájbmoc sé arákayn a ,arájlanóh a el attotírozs lekkőzöklöröt újpayg réhef ygoh ,nebketenüzs a ttezekedév ygú ttözök kebböt ecreiP nelle ima – gésőh lártzsua ygan a zE .lótgástdazzi óludúzel a asakllem a ttogollisc etnizs ,ecreiP yraM tdazzi nesetenetteR .nenepO nailartsuA za ttopakik er-7-5 ,6-3 legger am ecreiP yraM .pan a ttötüsiK

.tsétnöd yge matzoH .nav a-81 ráunaj .6002 .mosros a innev tétedzek panloh ajgof lessézénebmezs ólav laváynáih A .men rám tnozsiv keniegevözs őszeD irodnaT ,yleh enneb tehel kanáynáih a kasc tréim evtelli ,kanirodnaT yleh enneb tehel men tréiM .nebmetelé za ébböt ahos tirodnaT kotahsavlo men tréim ,inrí koraka lórrA .lüklén irodnaT ,ergév nessehdődzekle neppéknednim panloh ed – is men rám ma ah – ygoh ,gem anlov matzoh tréza kasc ahtnim ,tétedzek énnev lessétnöd iam a lezze kasc ahtnim ,mosros a le endődzek tsom kasc ahtnim ,mezré tza sinaygU .lórásátatylof a nátzsup men sé ,mettötnöd lórmosros zsége zA .nebmetelé za ébböt ahos tirodnaT kotahsavlo men ygoh ,lórra menah ,ébböt ahos tirodnaT kosavlo men ygoh ,mettötnöd lórra meN .segelgév mesétnöd a sé ,egév kanpan iam a trem ,épanloh neletpék inzodlole tágamnö lőtmesétnöd ttozoh nopan iam a ,épansám őggűf lótájpanget yge menah ,nelteggüf lótájpanget yge men ,panloh óllánö yge men ,asátatylof ipanloh sétnöd ttozoh nopan iam yge ,asátatylof pan iam a ,ajpanloh pan iam a ,zsel ajpansám kenéynémzektevök mesétnöd a rám panloh A .panloh a tnim ,sám men za kizektevök lőbbe ima sé ,kizektevök lőbbe ima ,si za menah ,etezgév sé amlatrat ,ajámét mesétnöd iam a ze galórázik sé ,ze nápusc men ygoh ,insavlo tirodnaT ébböt kogof men ygoh ,mettötnöd lórra kascmen ygoh ,ttőle ytrok őzektevök a gém ,am gém ,montál llek eb ,lammolatratlohokla siláminim erőleyge ,nasogáliv sé nátzsiT

 

.timmes ébböt ahos lőtőszeD irodnaT kosavlo men ,nebmetlé za ébböt ahos tirodnaT kosavlo men ,negI .innet ésseynévrégév zaza ,áyllomok zaza ,évőtehlesivle majraka lüklén rös ygav lerrös ygoh ,le mettötnöd men gém lőrylema ,zehésélesivle sétnöd ttozohgem nesegelgév a menah ,ébböt ahos tirodnaT kosavlo men ygoh ,tamokédnázs a metletéscepgem arroknednim sé rezsyge gidep lemmesétnöd ,mettötnödle neseynévrégév rám trem ,zehéséletéscepgem sétnöd a men ,egéstíges zsezs a llek zohálatazohgem sétnöd segelgév a men ezsrep lóbázagI .tájdóm a inda moraka gem tréza ed ,inni ergezsérgges magam moraka meN .inzoh tsétnöd segelgév koraka men negezsér sé ,magam inni moraka el gém am trem ,tágoj sétnöd segelgév a kanpanloh a moláníkleF .tim ,negi ah s alór e-kogof inetnöd nálatláyge ygoh ,mettötnöd am ygoha ,panloh lórra inetnöd kogof naygoh ,motahdut men ygúnaygu ,e-kogof inetnöd nálatláyge ygoh ,am inetnöd kogof naygoh ,lórra mattahdut men ,matdut men panget ygohA .armomázs a ainláv llek évőtehlesivle zaza ,áyllomok zaza ,ésseynévrégév nassal nepézs kenima ,za armomázs kinűt kenődneet éttnétröt men gem ,ávótahdagatel neseneyge ed ,ésseynévrégév ygoh men zaza ,kannalatylomok zaza ,kenneltetehlesivle gelnelej ,negi treM .nojláv évőtehlesivle zaza ,áyllomok zaza ,ésseynévrégév mesétnöd a ygoh ,nabba tehtíges asátíllá abájtnoppézök memleygif a ,meleygif a ,esézmele ,atalágsziv ketelzsér neyli za neppÉ .tekesédréktelzsér segelselef ráka ygav söbmözök ,sekéllem mes teppesc nabnoza nabátanallip sétnöd a ,őnűt kangásórpa za tekeze ,timmes lótirodnaT kosavlo men ébböt ahos ,mettötnöd ygoh ,tsom ,inzátzsit trá men ygoh ,molodnog gyÚ .arsásavlo za galórázik sé kasc menah ,táhet ersrev a men ,arsásavlo za ,sáygahabba za tnim ,neűrezsmeletré kizoktanov arranaygu sédzekle zA .eb metzejef men rám ed ,ejele za za ah ,lőtémíc a ,lőréjele za ,nesedner ,metdzekle gém inedzeklE .tásásavlo za tnimrám ,eb metzejef mes tza sé ,előt matsavlo tesrev táhet kanóslotU .tásásavlo srev-irodnaT sezssö za menah ,tásásavlo za kensrev-irodnaT a kenne kascmen sÉ .gelgév nátza tza ed ,abba matygah tásásavlo srev a ,metré ygú ,tesrev a matygahabba ygoh ,táhet modnom tza aH .inzátzsit trá men nálat arájlotu sé rözsőle tréza tze ,tesrev a tágam men sé ,kensrev úzssoh lüvíkdner a kenne abba kasc táhet matygah tásásavlo zA .ajórí za men ,koygav ajósavlo srev a ”kasc“ né rezsyge ah ,abba mántahygah si men tágam tesrev a nezsih ,tásásavlo srev a nabbasotnop ,tesrev a matygahabba sé metdzeklE .moraka si men ed ,temesétnöd iam a ebmeynémlé/ebmekélmeynámsavlo ipanget a inzáraygameleb mándut mes mánraka ah géM .mes tros avrá nelteyge ,timmes ébböt ahos lótirodnaT insavlo kogof men rám ygoh ,lórra anlov mettötnöd lóbsáludnilef ősle ,nebéjneletrih ,ygú kasc ygoh ,anlov matzoh tsétnöd ttodokramahle ygoh ,tza mezré mesgéM .es timmes insavlo kogof men nálatláyge ébböt ygoh ,lórra kogof inetnöd ,nav etse ősék rám ,etse am ,am ,pansám ygoh ,mattahdut men gém rokima ,lőbsrev úzssoh yge tros ynáhén ,matsavlo gém pangeT .timmes lőtőszeD irodnaT tteterezs a kosavlo men lótám ygoh ,egésőtnelej nav kanna galórázik sé lüdeygE .egésőtnelej scnin kenne ed ,lótáM .timmes ébböt ahos rám tsoM .előt es tros nelteyge ,ahoS .ébböt ahos tirodnaT kosavlo meN