A létezés elmarad című programból

Gothár Péternek és Tóth Krisztinának

Nem akarok engedelmeskedni

csak a gondolataimnak

nem akarok engedelmeskedni

a szokásoknak a szokásaimnak

az élet menetének a pénznek

elkezdett és befejezetlen dolgaimnak

a feladataimnak a terveimnek

Nem akarok engedelmeskedni

csak a gondolataimnak

melyek őszi fényből

és falrepedésekből állnak

asztalra teszem a bögrém

madár figyel a fáról

körmeim rózsaszín fénnyel világítanak

beszélgetés indul aztán megáll

El kell tűnnöm a gondolataimból

A gondolataimnak kell elfoglalni a helyem

A gondolataimnak úgy kell megszólalniuk

mintha soha nem is léteztem volna

Haza és semmi

Hazajöttem

és itthon semmit nem találtam

eltört a kéz a csontban

a szem a lábadozásban

hazajöttem

és itthon semmit nem találtam

a fa fészket rakott az ágyban

a hegy gerincén átmászott a kő

hazajöttem

és itthon semmit nem találtam

az ég kék felhőket forgat

zöld szőlőcukor olvad a lázban

a folyó eltört a kanyarodásban

ami elmúlt az a vágyakozásban

hazajöttem

és semmit nem találtam