castiglione della pescaia

Szántó T. Gábor  vers, 2007, 50. évfolyam, 5. szám, 513. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

castiglione della pescaia

 

távolból derűs fények hegy és öböl yachtokkal

a kikötőben száradó halászhajók ugyan mi kéne még

a hangos tömeg a sétálóutcán menekülésre késztet

a hegyoldal kertmozijában nyári mikulásról szól a film

az ódon vár házainak udvarán pineák levendulák

(itt még én is úgy vélem csókolózni kell

a nyáréji hangulatban s a félhomályban)

a főtéren egy kiöregedett bonviván sinatra-számokat énekel

apám szerette őt és bing crosbyt

ezért én is szerettem és demis roussos-kazettáim is voltak

mondanom se kell az osztálytársaim más zenékre buktak

a parti sétányon vacsora után mint minden este fagylaltot nyalunk

nem esik jól minden este fáj a gyomrom

eszembe jut harminc éve az adrián

ötösben nyaraltunk egy daciával mentünk

apám anyám két nagyanyám és én

csak én kaptam fagylaltot egy gombóccal amibe anyám beleevett

aztán apám meglepte neki is vett egyet

neki pedig a nagyanyám