Történelmi lékek

Venyercsán Dávid

A Filmarchívum rendkívüli ingyenes online kínálatában a Hideg napok is megtekinthető. Kovács András alkotása a magyar új hullám egyik legfontosabb alkotása. Venyercsán Dávid írása.

Kovács András alkotása az alapjául szolgáló Cseres Tibor-regényhez hasonlóan megjelenése után szinte azonnal országszerte ismertté vált. A Hideg napok annak ellenére lett a hatvanas évek egyik legismertebb filmje, hogy a magyarok által levezényelt 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A háromnapos tisztogatás során a magyar hadsereg és csendőrség a partizánaktivitás megnövekedésére hivatkozva több mint háromezer embert gyilkolt meg. Kovács filmje pedig azon felül, hogy nem a magyar történelem egyik dicső fejezetét dolgozta fel, az európai modern filmirányzat egyes formai megoldásait felhasználva még megnyugvással sem tudott szolgálni, hiszen a háború után hiába végezték ki a mészárlás legfőbb vezetőit, a közkatonák, altisztek, szemtanúk helyzete, a bűnben betöltött szerepe tisztázatlan maradt. Kovács filmje pontosan az ő szerepüket és igazságukat relativizálja azzal, hogy személyes vallomásaikat ütközteti, keresztezi egymással.

A film két idősíkon játszódik. 1946-ban négy egykori katona várja börtöncellájukban a bírósági tárgyalást. Mind a négyük ott volt Újvidéken, ám mindannyian különböző módon vettek részt az akcióban. Büky őrnagy (Latinovits Zoltán) klasszikus ludovikás tiszt, akinek legnagyobb problémája az volt, hogy Grassy ezredes megtiltotta a feleségek látogatását. A parancsot kijátszva végül sikeresen becsempészte feleségét és kisfiát a városba, ahonnan a razziák során rejtélyes körülmények között eltűntek. Tarpataki főhajónagy (Darvas Iván) egy véletlen miatt került központi szerepkörbe: az állomásra érkező vonatok utasai közül kellett kiszűrnie a gyanús elemeket. Habár igyekezett minél több embert elengedni, mégis sokakat küldött a biztos halálba. Szabónak (Szirtes Ádám) az események alatt még közlegényként volt szerepe a razziákban, a Dorner-raj tagjaként egyik éjszaka részt vett egy helyi zsidó család kifosztásában és lemészárlásában, majd az akció utolsó napján segédkezett a Duna-parti kivégzések lebonyolításában. Léket robbantott a befagyott folyóba, majd azokhoz palánkokat hordott, hogy a holttesteket minél hatékonyabban eltüntethessék. Pozdor zászlós (Szilágyi Tibor) pedig rumos teát osztott ki a katonáknak, majd miután a lefogottak száma kezelhetetlenné vált, beosztották fogolyszállítónak.

A Hideg napok túlzás nélkül a magyar új hullám egyik legfontosabb alkotása, amely az idősíkok folyamatos váltakozásával, illetve egyes események több nézőpontból való bemutatásával folyamatosan elbizonytalanítja a nézőt és felbontja az objektív igazságot hirdető történelemszemléletet. Minden szereplő maga meséli el szerepét, igyekezve csökkenteni saját felelősségét, míg a másikét felnagyítja, kiforgatja. A nézőnek pedig nincsen biztos pozíciója: a film nem szolgál olyan állásponttal, amely hitelesítené a látottakat-hallottakat, csupán a szereplők szemszögéből követhetjük az eseményeket, melyek nem biztosítanak egyenes, minden oldalról védhető kifogást vagy felmentést.

Kovács András filmje éppen ezért nem csupán filmtörténeti szempontból érdekes, hiszen azon felül, hogy a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb korszakának prominens darabja, az igazságot relativizáló elbeszéléstechnikája, a társadalmi bűntudat kérdését máig tabusértőn tárgyaló alaptémája miatt jelenleg is kifejezetten aktuális.

2020-04-13 17:00:00