Az árokparton poros papír nyílik
És égre merednek a szürke betonlábak
Fekete dübörgés gurul a szénmosóból
Az erdõk felé és az apró udvarokba

Arany csibéket röptet szét a nap reflektora
És brummog a húszezer voltos vezeték
Mily dallamot pönget a szél nem tudja senki
Csak a fák értik lombjuk táncba kezd

Tejszag legel békésen a boltok elõtt
A friss ropogós kenyerekbõl jót harap
Asszonyok jönnek asszonyok sietnek
Fecskecsivitelés röpköd köröttük

Az új mûszakot elnyelte az akna
Az éjszakások szállingóznak kifelé
Kimosdva nagyjából komótosan füstölnek
S jószerencsét köszöntenek az asszonyoknak