1.
Krisztus fájdalma
feszül a tájra

Törött venyigék õrzik
a szüreti kedvet
s bánattól öregednek a tõkék

Fentrõl az úton
egy pergamen arcú asszony jön
ócska taligával

Narancsok lilák
villódzása:
csobbanás utáni remegés
lenn a város

2.
Ma délután
a szõlõhegyen járt
a kedves

Sugaras fürtökkel
madarak énekes kedvével
tért meg
Fején kendõvel
napbarnított arccal áll elõttem
az ujjai hegyét
lágykék erekkel átszõtt
szemhéját csókolom

Eretnek bánattal
markolok a hajába
mert már az asszonyt szeretem
aki bolondos
fehér harapással szeret