nyúgalomb

Parti Nagy Lajos

Júniusi számunkban kivételesen volt egy nem színházi kötődésű közlemény is, méghozzá Parti Nagy Lajos verse, amelyet Arany János születésének 200. évfordulójára írt. Most ezt olvashatják.

Parti Nagy Lajos írásai a Jelenkor folyóiratban>

 

 

 

 

 

 

 

nyúgalomb

 

este van lombjanyúlt sodorja az ereszt
bőv a sár bőv a vér kushad minden küszöb
keskeny a hold nyájas ujjaveszett köröm
korlát és ereszték rikoltozva vigad
néha apadiglan néha rátöriglen
hol a nyiroksötét hol a szövegöröm
futja el az erek zörgő bokrait benn
mennél messzebbre foly annál inkább apad

este van hűvös van csillagos van
holt s élő hangyanánt elragadtatottan
mint tűgyári tűhegy úszkál a logoszban
nagy szénásszekerek álldogálnak ottan
levél és levélrés konglomerátuma
tömör és levegős selyemhernyóraktár
feketén bowlingat az eperfa lombja
fölött a magos ég valamennyi rögnek

lába kél és jönnek mennek mint a békák
éji bogármada baglyok denevérek
reggelig üresen vagy félig rakottan
kis fehér golflabdák szanaszép görögnek
zúgó galaxisok alatt fölött susog
bársonyos tejkefe szőre egy tehénnek
világ közepén egy felvont szájsarokban
édes búban lében állni elcsorogtan

de vajon ki zörget legbelül a sötét
arcredők hálója milyen halat kerít
mint messzi pisszoárt elnézi a sörét
állát és küszöbét elapadt merszeit
minden tamburáját mi valaha pendült
ül elálmosodik nekidűl a falnak
szemüvege koccan és most vagy soháját
elmenti egyenként nyúlfaroknyi pendrive

s ballag egy cica is ki az űri tejet
a nagy bowling pályán éppen nem veti meg
a pitvar derengő nem múló báli út
állítja fekteti derengő bábuit
tarol taroltatik ki végre elvegyül
s fájdalmául nyeri amit nyert élveül
bámul maga elé elönti mint olaj
valami nyúgalomb mélyvénás zúz öröm

lehúzza lámpáját lehúzza eléjük
hogy csak nekik essen csak nekik a fénye
magát kifaragja kenyérbélből értük
seperi a morzsát féltenyér sötétbe
s növekvén belátja milyen kicsinyek lett
lábbadó szemébe fényes porszemet tett
holmi kettőslátás hogy tán megszülethet
egy-egy szárnyat combot nyújt a kicsinyeknek

este van este van cikkan és dorombol
félsz remény belátás kútból és toronyból
társas villanyautók járják át a füstköd
bogárzó rétjeit volt mi volt volt mi nem
a pillamindenség fényes párnacsücskök
alszik érce férce belső centimérce
ha ki mire fölér nem ér fel semmivel
szépen szertehintik s átveszik a tücskök
 

(Fotó: Tóth László)

2017-06-19 17:30:00