Sorsunk

Szálinger Balázs

Szeptemberi lapszámunkból elsőként Szálinger Balázs Sorsunk című versét ajánljuk olvasóinknak.

Szálinger Balázs írásai a Jelenkor folyóiratban>

 

 

 

 

 

 

Sorsunk

 
 
Alsó részek Bithüniából jönnek,
Tervezhető nyárivirágzást hoznak.
Az új tábla fölé éghajlat ül,
Színt kap tőle, majd megáldja a szél.
 
Úszó sziget lassít a kikötőnél:
A középső részt hozza már a tenger.
Matrózi körben énekelni kezd,
Szárazföldre lép, aztán szervesül.
 
A felső részt Isten hátából vágják
Bazaltszántó ekével ördögök,
Összekuncognak, és közös erővel
Pattintják be a tájat a helyére.
 
Most a legeltetési világatlasz
Adatbázisát vezettetik át,
Most jöhetnek a gólyák. Most a népek.
A traumák. A kisvárosi álmok.
 
Hálátlanság. Felejtés. Mesekönyv
Újabb lapja, nyaralni érkező úrral.
Segélyeztetésben megőszült, tisztes
Vezetők, a kezükben kannás pezsgő.
 
Az alsó rész megjön Bithüniából,
Felzúg, felzúg, felzúg a másik bolygó.
A középső részt lerakja a tenger,
Felzúg, felzúg, felzúg a másik bolygó.
 
A felső részt a te hátadból vágják,
A többi részt megoldja majd a program.
Program megvan még az előző helyről,
Az a hely már csak mitológia.
 
Téged itt is az uralmuk alá 
Tesznek, mert a föld itt is te leszel,
A bőröd felszínét több centi mélyen
Átitatja a néptáncfolyadék – 
 
Hahó, hahó, a fejlesztési terv 
Hatástanulmányának közepén
Valaki avart éget. Elevátor
Hercege integet mártott papírról,
 
És már nem ismer téged.
 
2020-09-10 17:30:00