A pécsi főpályaudvar

Fotóesszé: A pécsi főpályaudvar

Cseri László

A pécsi főpályaudvar az egyik legszebb a hazai vidéki pályaudvarok közül. Különösen azóta, hogy 2015-ben felújították. Cseri László fotóesszéje ezt a létesítményt mutatja be.

 

Magyarországon 1836 óta van vasút, akkor kapott működési engedélyt az „Első Magyar Vasút”, Pozsony és Nagyszombat között működött, még lóvontatással.

Pécsen 1857 májusában közlekedett először vonat, akkor nyílt a Mohács–Üszög közötti vasútvonal, ezen eleinte csak szenet, aztán egy-két év múlva már embereket is szállítottak. Így Pécs első indóháza az üszögi lett, ahová lovas kocsival vagy lóvontatású omnibusszal lehetett a városból eljutni. Innen indultak az utasok a mohácsi kikötőbe, hogy aztán hajóval folytassák útjukat Pestre vagy Eszékre.

A mai pécsi főpályaudvar épülete egy korábbi indóház helyén épült fel 1898-ban Pfaff Ferenc tervei alapján. Az épület fennállásának több mint száz éve alatt jelentősen leromlott, ezért a 2010-es években megújították. 2015-ben fejeződött be a pályaudvar fogadóépületének felújítása. Az épületet teljesen modernizálták, új elektromos hálózat, fűtési, víz- és csatornarendszer épült ki, sor került az akadálymentesítésre is, valamint restaurálták a teljes homlokzatot a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően. Az elavult cserépfedés teljes cseréjére szükség volt. A tetőkről eltűnt csúcsdíszeket és a főbejárat fölötti kovácsoltvas szerkezetű előtetőket pótolni kellett. A perontető egy részének oszlopai az idők során teljesen tönkrementek, így megtörtént azok cseréje is. Az épület teljes klinkertégla burkolatát megtisztították, a meglazult részeket javították, illetve pótolták. A kődíszek, párkányok, a lábazat valamint a kő- és kerámiaornamentikák több helyen erodáltak, pótlásuk azonos anyaggal és színárnyalattal történt meg. A tégla, természetes kő, műkő, homlokzati és lépcsőelemek felújítása, pótlása szintén szükséges volt. Felújították a peron és a főtér felőli járófelületeket, megújultak a belső terek is.

A pécsi főpályaudvar abban is különbözik a 19. század végén épült hazai fogadóépületektől, hogy az akkoriban kedvelt épület-toldások helyett Pécs esetében a MÁV egészen új épületet épített, szemben az ugyancsak jelentős Győr, Szeged, Debrecen, Kassa és Nyíregyháza városokkal, ahol a régi épületeket toldották meg. A kiemelt gondoskodásról tanúskodik a pécsi épület homlokzatának finom részletekben oly gazdag kidolgozása is – magában foglalva a Zsolnay pirogránit díszítőelemeket –, amely Pfaff Ferenc életművében is szinte egyedülálló. 

2016-12-10 07:00:00