A Kodály Központ

Fotóesszé: a Kodály Központ

Cseri László

A számos díjat nyert Kodály Központ ötéves működése során közel négyszázezer látogatót fogadott már. Cseri László fotóesszéje a létesítmény építészeti értékeit mutatja be.

A pécsi hangversenyterem igénye már az 1930-as évektől kezdve foglalkoztatta a város vezetését, de a megvalósításnak mindig volt valamilyen akadálya: pénzhiány, háború, megalomán elképzelések stb. Pedig zenekar már régóta működött a városban. A püspöki zenekar 1811-ben indult komoly fejlődésnek a Haydn-tanítvány, Lickl Györgynek köszönhetően. 1868-ban alakult meg a Szabad Királyi Pécs Városi Zenekar, majd 1895-ben a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének zenekara, s 1961-ben, Antal György kezdeményezésére az első Pécsi Szimfonikus Zenekar. A városban Liszt Ferenc is hangversenyezett, első pécsi koncertjét 1846. október 25-én a Mária utcai, régi, Oertzen-féle színházban tartotta, abban az épületben, amely a mai Városi Bíróság helyén, a Széchenyi tér és a Mária utca sarkán állt, és ahol 1887-ig zajlottak a pécsi színházi előadások – akkorra életveszélyessé vált.

1886-ban épült fel a Majláth (a mai Kossuth) téren egy ideiglenes csarnok, amely 2000 ember befogadására volt képes. 1886. augusztus 12-én este tartották meg 1300 énekes közreműködésével a hangversenyt a zsúfolásig megtelt épületben. A pécsi országos dalünnep 1886. augusztus 15-én ért véget, a dalcsarnokot az ünnepség után lebontották, és ismét piac lett a tér.

Az 1960-as évektől a komolyzenei intézményeket a négyszáz fős Liszt Ferenc Hangversenyterem szolgálta ki, amely 1953 decemberében nyílt meg: avató hangversenyén Borsai Pál tolmácsolásában Liszt Esz-dúr zongoraversenye hangzott el. A Liszt-terem akkoriban az ország egyik legjobb akusztikájú terme volt. A nagy múltú koncerthelyszínen olyan világhírességek adtak sikeres koncerteket, mint Lamberto Gardelli, Kirill Kondrasin vagy Szvjatoszlav Richter. Az idők folyamán azonban az épület állaga nagyon leromlott. 2003-ban a létesítményt bezáratta az egyetem főmérnöke, mivel a hó annyira megnyomta a tetőt, hogy a tűzfal hasas lett, és a statikai szakértő kimondta: az épület baleset-, sőt, életveszélyes állapotban van.

Új hangversenyterem építésének terve az 1970-es évek óta újra felmerült, majd a ’90-es évek végén gondoltak a belváros keleti határában lévő Park Mozi koncertteremmé alakítására, később pedig fenntartottak számára egy üres telket a Király utca végében. Így múltak az évtizedek, míg az EKF-pályázattal a hangversenyterem újból a megvalósulás küszöbére nem került.

2006 novemberében írták ki a tervpályázatot a Balokány területén lévő teniszpályák helyén építendő hangversenyteremre, arra a területre, ahol korábban a budai külvárosi temető terült el, s ahol egykoron a hóhérház állt. A Kodály Központ tervezési szerződését 2008 márciusában kötötték meg az első díjas tervező csapattal, a fővárosi székhelyű Építész Stúdió Kft.-vel.

Az épületet 2010. december 16-án, Kodály Zoltán születésnapján avatták fel. Az átadása óta eltelt időben közel ezer koncertet és több mint négyszázezer vendéget fogadó Kodály Központ nemcsak nemzetközi hírnévre tett szert, de a zenész szakma mára az egyik legjobb európai hangversenyteremnek tartja.

2016-08-06 17:30:00

PROGRAMOK

  • Beszélgetés Terézia Morával
    2019. május 28., 18 óra
    Pécs, Művészetek és Irodalom Háza
    Beszélgetőtárs: Nádori  Lídia

  • Beszélgetés Kukorelly Endrével
    2019. június 5., 19 óra
    Trafik Étterem, Perczel Miklós utca 24.
    Beszélgetőtársak: Ágoston Zoltán, Kiss Tibor Noé

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)