A pécsi Dóm tér és a székesegyház

Fotóesszé: székesegyház

Cseri László

A Pécs óvárosában található székesegyház, melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Cseri László fotóesszéje ennek az épületnek és környezetének különös szépségeit mutatja be.

Pécs városa Sopianae néven a római birodalom idején létező, meghatározó település volt. A kereszténység már a honfoglalás és az István király által hívott térítőpapok tevékenységét megelőzően gyökeret vert Pécsett. A székesegyház legrégebben épült része az altemplom, melynek első köveit a 4. század végén rakták le, majd a 8-9. században nyugat felé meghosszabbították. Az eredeti templom Szent István király idejében nyerte el mai funkcióját azzal, hogy fölé építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két keleti torony is, a másik két tornyot a középkorban építették hozzá, majd megépültek a mellékhajók és a kápolnák is.

A törökök 1543-ban bevették a várost, templomait dzsámivá alakították, a székesegyház azonban túl nagynak bizonyult erre a célra, ezért csak a nyugati, szentéllyel átellenes felét használták iszlám templomként. A szentélyben élelmiszert tároltak, az altemplom pedig a katonai hadianyagok raktáraként funkcionált. A törökök a székesegyház freskóit lemeszelték, a domborműveket megrongálták, lefejezték, tornyai megsérültek, boltozata beszakadt.

Az egymást követő püspökök helyreállító munkájának következtében különböző művészeti stílusok keverednek benne. 1807-ben Pollack Mihály építész tervei alapján klasszicista stílusban építették újjá, ekkor csúcsíves főhomlokzatot kapott. Dulánszky Nándor megyéspüspök 1877-ben felkérte Friedrich von Schmidt osztrák építészt, hogy a millenniumra készülve tervezze át a templomot úgy, hogy annak statikai problémái megoldódjanak, s mind tömegében, mind részleteiben az Árpád-kori székesegyházra hasonlítson. 1883 áprilisában tették le az új alapkövet, s az új templomot a millennium előtt 5 évvel, 1891. június 22-én adták át. Ekkor szentelték fel és vették használatba a hívek, s ekkor nyerte vissza eredeti, román jellegét és kapta meg mai alakját.

Ittjártakor, 1991-ben II. János Pál pápa Basilica Minor rangra emelte a székesegyházat.

A pécsi püspöki palota a székesegyház nyugati oldalánál álló műemléki épület, melyet zömmel a 12. század folyamán építettek. A palota köré csoportosult épületek teszik ki azt a műemléki együttest, melybe beletartozik a Barbakán is. A középkori eredet látható formáit későbbi átépítések szinte maradéktalanul eltüntették. Az alaprajzi rendszeren és a faltest anyagán kívül emlékét nem is őrzi más, csak az egykori védőtoronnyal megerősített kapualj és a délkeleti torony gótikus ablakának töredékei.

A Káptalani Levéltár és Plébánia klasszicizáló, késő barokk épületének története több mint 500 évre tekint vissza. A székesegyház délkeleti tornyára merőlegesen elhelyezkedő román kori kápolnát a 14-15. században dél felé meghosszabbították. Itt rendezték be a káptalan székházát, amely a kétszintes kápolnát, a káptalan-termet, a levél- és a könyvtárat foglalta magába. Szatmári György püspök (1505–1521) az épületet reneszánsz stílusban átépíttette. E ház megérte a török hódoltságot, de a 17-18. századi térképek, rajzok, alaprajzok már romos állapotát mutatják. 17. századi súlyosabb károsodása után a 18. század végéig nem állították helyre. Az épületet 1767-ben a kápolna kivételével bontásra ítélték, s alapjain új székház felépítése mellett döntöttek. A tervrajzok több változatban fennmaradtak, ezek alapján az épület középkori szerkezetét ismeri a kutatás. Az átépítés során a levéltárhoz hozzáépült délről a mai plébániaház. Az építkezés 1800-ban fejeződött be, ekkor rendezték a székesegyház előtti teret, lebontották a keleti várfal maradványait és a délkeleti saroktornyot. A bazilika ezzel az épülettel és a szemben lévő palotával zárt, szimmetrikus teret, építészeti egységet alkot. 1891-ben, a bazilika újjáépítésekor a nyugati oromzatra óraházat emeltek, ahová a Pollack-féle székesegyház toronyóráját helyezték. 

2016-05-14 10:45:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs