A pécsi zsinagóga és a zsidó temető

Fotóesszé: zsinagóga

Cseri László

A vidéki Magyarország még megmaradt zsinagógáinak jelentős része ma már nem a „gyülekezés háza”, vagyis a zsidó istentisztelet helye, hanem egyéb funkciókkal bíró épület. A pécsi azonban a működő zsinagógák egyik legszebbike. Cseri László fotóesszéje ezt mutatja be, továbbá az ugyancsak használatban lévő zsidó temetőt.

 

Zsinagóga az a hely, ahol tíz vagy több zsidó férfi összegyűlik imádkozni. A közösség, a gyülekezet háza, zárt tér, akkora, amekkorában nagy ünnepekkor elfér a közösség összes tagja. A második világháború előtt a mai Magyarország területén háromszázötvennégy zsinagóga, négyszázhat imaház és háromszáznégy imaszoba állt. Egy 1980-as években készült felmérés szerint hetvenkettő maradt eredeti állapotában, negyvennyolc csak kívül őrizte meg egykor volt arculatát, százhuszonnégyet átalakítottak, hatszázharminchármat elbontottak, és csupán huszonötöt tartottak számon működő zsinagógaként.

A bajai zsinagógában például városi könyvtár és művelődési központ, a berettyóújfaluiban vasraktár, az egriben, esztergomiban, győriben kiállítóterem, a kecskemétiben Tudomány és Technika Háza, a kecskeméti ortodox zsinagógában a Magyar Fotográfiai Múzeum, a kiskőrösiben adventista imaház, a paksiban városi könyvtár, a szekszárdiban a Művészetek Háza, a szombathelyiben zeneiskola, a szombathelyi ortodoxban üzletek, a verpelétiben tűzoltószertár, a veszprémi nagy zsinagógában bányakapitányság, a zalaegerszegiben hangverseny- és kiállítóterem működik.

A Magyarországon fennmaradt és működő vidéki zsinagógák közül az egyik legszebb a pécsi. 1869-ben avatták fel. Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezték romantikus építészeti stílusban, belseje ma is eredeti állapotát mutatja. Főhomlokzatának közepén, az óra feletti félkörívben az eredeti héber nyelvű szöveg olvasható: „Az imádság háza minden nép számára”. Felette a frigytáblák helyezkednek el a tízparancsolat számjegyeivel.

A zsinagóga belső tere hármas osztatú, a kétemeletes karzatokra ma is csak az udvari főhomlokzat oldalbejáratain lehet bejutni. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet, a karzatok 476 nő befogadására alkalmasak. Az orgona az egykori pécsi Angster Orgonagyár első gyártmánya. A zsinagóga méreteiből is egyértelmű, hogy egykor itt népes hitközség élt, négyezer fő, mára mindez alig háromszáz fősre becsülhető. A tóraolvasó asztalon látható a Könnyek Könyve, amelyben a koncentrációs táborokban elpusztított 3022 mártír neve olvasható.

Pécsett a városi tanács egy 1827-ben kelt határozattal jelölt ki egy egyholdas nagyságú területet temetőnek a helyi zsidó lakosság számára a városközponttól két km-re, amelyet egy legelőből hasítottak ki. 1837-ben engedélyezték, hogy a temető körül kőkerítést emeljenek. A közösség létszámának emelkedése miatt a területet a 19. század közepén három holdra bővítették, majd 1880-ban elkészült a halottas ház és szertartásterem, és 1890-re fejeződött be a temetőterület kőkerítéssel való körbevétele. 

2016-04-16 15:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs