A pécsi Székesegyház apostolszobrainak históriája

Schmelczer-Pohánka Éva

Jelenkor Online és a Pécs Története Alapítvány közös sorozatában ezúttal Schmelczer-Pohánka Éva írását közöljük.


A 2019-es év a szászvári születésű Kiss György szobrászművész elhunytának centenáriuma: a magyar épület- és köztéri szobrászat kiemelkedő alakja 100 évvel ezelőtt, 66 éves korában, 1919. április 29-én hunyt el Budapesten.

Kiss György arcképe
(Forrás: Várady Ferenc: Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896.)

Kiss György 1852. augusztus 17-én született Szászváron. A pásztorfiúból Troll Ferenc (1818–1905) pécsi oldalkanonok, későbbi nagyprépost pártfogoltjaként képfaragóvá lett Kiss Grazban és Münchenben tanult. Olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint Budapesten az Országházon Salamon és Orseolo Péter, a Hősök terén a Millenniumi Emlékmű Károly Róbert magyar királyok szobrai, az Operaházon Palestrina szobra, Esztergomban a három kassai vértanú, a Bazilika előtt a Szentháromság-szobor és a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Magyarországi nagyvárosok is büszkélkedhetnek köztéri és épületszobraival: Budapest mellett Berekböszörmény, Cegléd, Drégelypalánk, Dunapataj, Nagymányok, Sarkad, Szentes, Székesfehérvár, Szombathely, Tarpa stb. A pécsi egyházmegyében Mohácson, Szászváron, Máriagyűdön, Máriakéménden vannak még szobrai/domborművei. Jelentős művei tekinthetők meg Szlovákiában, Erdélyben, Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Szerbiában is. Számos alkotását láthatjuk Pécs városában, annak épületeiben járva: így Szepesy Ignác szobra, a Szentháromság-szobor, Dulánszky Nándor és Zichy Gyula mellszobra, a Havi-hegyi Korpusz stb.

Az 1807 és 1831 között Pollack Mihály által átépített pécsi székesegyház déli homlokzatára 1854-ben Bartalits Mihály pécsi képfaragó apostolszobrai kerültek fel. Kevésbé maradt meg a köztudatban, hogy a Dóm Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) által kezdeményezett, neoromán átépítésekor (1882–1891) már egy új, második apostol-szoborcsoport került fel, amely Kiss György alkotása volt.

Az 1884. szeptember 10-én kelt, székesegyházi építési bizottsággal kötött megállapodás értelmében a pécsi egyházmegye sóskúti kőből 2,5 méter magasságú szoboralakokat rendelt, amelyek „a székesegyház épitészeti stylirányának és költészetének” főbb stílusjegyeihez illeszkednek. A véleményezéshez Kiss Györgynek előzetesen egyharmad nagyságú gipszszobor-terveket kellett bemutatnia. A végleges szobrok kőbe faragását Hofbauer János okleveles építész és a fiatal Andrejka József későbbi szobrász–tanár végezték el. A szobrok díja darabonként 800 forint volt.

Kiss György pécsi székesegyházi apostolszobrainak 1/3 arányú gipszmintái 
(Forrás: Vasárnapi Újság, 1888. július 29. – Zelesny Károly)

Az apostolok épülethez viszonyított aránya a következő volt: a 14 méter 20 cm magas falon, egy-egy 65 centiméter magas piedesztálon álltak a 2,5 méteres apostolszobrok. A 12 szobor 1885. szeptember 21-re elkészült, és elhelyezték azokat a déli oldal árkádjain: nyugatról kelet felé haladva Fülöp a kettős kereszttel; ifjabb Jakab könyvvel és kallóval; Júdás Tádé bárddal; Simon fűrésszel; idősebb Jakab vándorbottal; Péter könyvvel és kulcsokkal; Pál karddal; János kehellyel; Bertalan késsel; Tamás lándzsával; András könyvvel és ferdekereszttel, végül Máté tollal és nyitott könyvvel. (Szoborleírások: Gerecze Péter: A pécsi Székesegyház külseje = Vasárnapi Újság 1888. július 29. 508–511.; Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Budapest, 1893. 70–72.) A szobrokat a felújított Dómmal együtt 1891. június 22-én szentelte fel Dulánszky püspök.

A pécsi Székesegyház 1888-ban
(Forrás
: Vasárnapi Újság, 1888. július 29. – Fotó: Zelesny Károly)

Alig 50 esztendő elteltével, 1937 tavaszára az apostolszobrok állapota rohamosan leromlott, és a lehulló kődarabok miatt életveszélyessé váltak. A Pécsi Káptalan megbízásából Komócsy István őrkanonok felkérte az uradalmi mérnököt, Gosztonyi Gyulát, hogy véleményes jelentésében foglalja össze a kőfaragványok állapotát. A szobrok eredeti szépségüket elvesztették, az arc-fej-láb-kar részletek, továbbá az attribútumok olyan mértékben károsodtak, hogy az alakok egyre felismerhetetlenebbé váltak. Gosztonyi az apostolszobrok teljes cseréjét javasolta, ám felismerve a Kiss-féle szobrok műkincs jellegét, azok megőrzését a Székesegyház mögötti udvar partfalába építendő, az időjárás változásaitól védett árkádos épület felhúzásával látta biztosítottnak. (Források: Pécsi Káptalani Gyűlés Jegyzőkönyvei 1937–1941.) 1939 végére született csak meg a végleges döntés: a szobrok cseréjére tervpályázat kiírását határozták el. A Központi Egyházművészeti Hivatal 1941-es zártkörű országos tervpályázata győztesének Antal Károly „korszerű és nemes ízléssel mintázott művészi szobrai”-t választották.

A Kiss-féle apostolszobrok az 1950-es évek végén
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Gosztonyi Gyula-hagyaték – Fotó: Gosztonyi Gyula)


A háború és az azt követő politika miatt a Székesegyház felújítása és vele párhuzamosan a már életveszélyes szobrok eltávolítása csak 22 évvel később, Cserháti József káptalani helynök (1961–1968; megyéspüspök: 1969–1989) idején, 1961. augusztus 26-án kezdődhetett meg. A leemelés pillanatait Lantos Miklós fényképfelvételeken is dokumentálta.

A pécsi Székesegyház Kiss György-féle apostolszobrainak leemelése 1961-ben (Fotó: Lantos Miklós)
(Köszönet Lantos Miklósnak és Lantosné Imre Máriának, hogy rendelkezésemre bocsátották a felvételeket.)

Két éven keresztül (1961 őszétől 1963 őszéig) a pécsi Székesegyházat apostolszobrok nélkül lehetett megtekinteni.

A pécsi Székesegyház apostolszobrok nélkül (1961–1963)
(Forrás: Régi Pécs Facebook-oldal)

A restauráció idején a hat új, Antal Károly-féle szobor már készen várakozott a Kiss-féle apostolokkal a Székesegyház nyugati oldala előtti kis téren.

A leemelt Kiss-féle apostolszobrok az új Antal-féle apostolokkal
(Forrás: Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1983; Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014.)

1963 után az apostolszobrokat, kettő kivételével (idősebb Jakab apostol és Szent Pál apostol) feldarabolták. A megmaradt két apostolszobor 2012-ig a püspöki palota kertjében állt, majd a kertrendezés során átkerültek a Székely Bertalan utca 19. szám alatti, korábbi Pécsi Hittudományi Főiskola Leánykollégiuma kertjébe, ahol nagyon rossz állapotukra való tekintettel elfektetve tárolják őket.

Idősebb Jakab és Szent Pál apostolok szobrai a püspöki kertben 2012 előtt
(Forrás: Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014.)

1963-tól a Székesegyház déli homlokzatán Antal Károly budapesti szobrászművész haraszti mészkőből készült alkotásai láthatók.

Kiss Györgyről ekképpen emlékezett meg Dénes Gizella írónő: „Világi elismerések, egyházi kitüntetések egymásután érték életében. Ő azonban mindvégig csak a szászvári faragógyerek akart maradni, aki faragókésével Istennek és népének kívánt szolgálni.”
 

2019-06-11 16:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs