A Várostörténeti Múzeum

Cseri László

A pécsi Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, egykor tímárház volt. Itt kapott helyet az a kiállítás, amelynek tárgyai közül mutat be néhányat Cseri László fotóesszéje.

 

Az első Pécsre került tímár, Höfler András 1762-ben alapította meg manufaktúráját. Őt 1773-ban a Morvaországból származó Pelikán József követte. Pelikán mestersége űzéséhez megfelelő épületet keresett magának – természetesen a bővizű Tettye-patak mentén. A kiváló üzletember vendéglőt és mulatót, s az épület első emeletén éttermet is nyitott. A vendéglő sikerén felbuzdulva a régi udvari keresztirányú szárnyra 1788-ban egy nagyméretű, 170 m2-es alapterületű, álboltozatos termet emeltetett, amely a bálok színhelye lett, s mai napig táncteremnek nevezik. A tímárház – egyben a pécsi manufaktúrák – alkonyát (több évszázad után) a nagyüzemi bőrgyártás beindítása jelentette a 19. század végén.

Ebben – az évszázadok során többször átalakított – épületben kapott helyet 1985-ben a Várostörténeti Múzeum állandó kiállítása, amely tárgyakból, képekből és dokumentumokból álló igen gazdag műtárgyegyüttest mutat be az 1686-os török alóli felszabadulástól egészen az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.

Az igazi időutazással felérő séta során a látogató először Pécs néhány törökkori emlékével ismerkedhet meg. Az 1686-os évszám a hódoltságkori időszak végére utal, ekkor szabadult fel a város a 143 évig tartó török uralom alól. A második teremben a város török alóli felszabadulás, illetve az újjáépítés első évszázadából emlékanyagok, jeles épületek makettjei mellett a 17. század végén, a 18. század elején újjáalakult céhek fennmaradt relikviái és a szabad királyi városi rangért folytatott küzdelem néhány emléke csodálható meg.

A harmadik és a negyedik terem a 19. századi város történetébe kalauzol. A városi és a vármegyei közigazgatás, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, a kiegyezés korszaka, a szőlészet, a reformkori ipar, a városi kiskereskedelem (piacok), a kulturális élet (színháztörténet) köréből válogatott tárgyi és dokumentumanyagon túl a 19. század második felében a kőszénbányászat kibontakozásával meginduló feldolgozó- és gyáripar emlékeit emelik ki.

Az időutazás a századforduló, az I. világháború, a két világháború közötti időszak és a második világégés korával folytatódik, majd a koalíciós időszak pécsi eseményeit, ismert alakjait felidéző emlékek bemutatásával zárul. Képet kaphatunk a városi közlekedés, a közvilágítás, a vízellátás, a városkép változásairól, a látogatók megismerkedhetnek többek között az egyesületi élet, a vásárok, a sportélet hagyatékával, a szerb megszállás időszakából fennmaradt dokumentumokkal.

A kiállítás különlegessége közül kiemelendők a lakásenteriőrök. Belepillanthatunk például egy századfordulós bányászlakásba, valamint két – a 19. századi polgári élet színtereit felidéző – lakószobába. A századforduló divatját bemutató öltözetek, valamint a kávéházat, szatócsboltot és cipészműhelyt felidéző enteriőrök is sok látnivalót nyújtanak. A barokk és a klasszicizmus idejéből sok vallásos témájú szobor, épületdíszítő plasztika és síremlék maradt ránk, ezek közül szintén bemutat néhányat a kiállítás.

(A szöveg a Janus Pannonius Múzeum ismertetőjének felhasználásával készült.)

 

2019-05-29 14:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs