A szecesszió és a Zsolnay Szabadkán

Cseri László

Cseri László fotóesszéje ezúttal a vajdasági város Zsolnay-épületdíszeinek színes világából mutat be részleteket.

Szabadka központjában méreteiben és megjelenésében a városháza a legmeghatározóbb épület. 1908 és 1910 között épült, belső kialakítása pedig 1912-ben készült el. A közel 6000 négyzetméteres, 76 méter magas toronnyal bíró városházát Komor Marcell és Jakab Dezső, neves budapesti építészek tervezték.

Alaprajza szimmetrikus, négy belső udvara és négy bejárata van. Az előcsarnokon és a márványból készült díszes lépcsőházon keresztül lehet eljutni az első reprezentatív emeletig, ott három tanácsterem kapott helyet, a zöld és a sárga, amelyet a főispán és a polgármester használt, a harmadik, a központi, amely a legnagyobb és a legszebb, a díszterem, a városháza szíve. Összesen 16 színpompás festett üvegablak díszíti, Róth Miksa és Nagy Sándor festő alkotásai.

Az épület szecessziós díszítését a magyar népművészet romantikus értelmezésével gazdagították stilizált virágok mintáival és a Zsolnay-kerámiából, illetve kovácsoltvasból készült virágdíszekkel. A fafaragások, a sárgaréz vasazatok, a lámpák, az eozinmázas kerámialapok csak fokozzák ennek a kivételes épületnek a művészi értékét és pompáját.

A Raichle-palota Raichle Ferenc építész otthona és tervezőirodája, az állomással szemben található. Ez az első épület, amelyet a látogató megpillant, ha vasúton érkezik Szabadkára. A palota monumentális bejáratát a homlokzat részeként beljebb húzta. Ez egy stilizált, fordított szívet alkot, miként a kovácsoltvas kapu is. A balkonkorlát díszítése még fényűzőbb, mint a földszinti, és ugyancsak stilizált szív motívumot tartalmaz. Raichle otthonát 1904-ben építette a szecesszió magyar változatának jegyében, az erdélyi népművészettől, az élénk színűre festett falusi házaktól, faragott kapuktól, a kerti virágoktól és a szív motívumaitól ihletve. Ma itt található a Képzőművészeti Találkozó Modern Galéria, udvarában pedig egy ismert kávézó működik.

Komor Marcell és Jakab Dezső a város több épületének is tervezői voltak, így például a zsinagóga után, de még a városháza előtt, 1907-ben készült el a szecesszió magyar változatának jegyében a Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank palotája. Valamikor ez volt a főutcán az egyetlen bank. Az épület rendeltetése könnyen felismerhető a homlokzati jelképek alapján: mókus – a szorgalom, méhkas – a takarékosság, bagoly – a bölcsesség jelképe. A homlokzat meghajlik a sarkon, emeletét a népművészet ihlette kerámia díszíti, valamint kőből készült domborművek. Szabadkán ezen az épületen alkalmazták először a nagy üvegfelületeket a masszív földszint helyett. Mégis, ennek az épületnek a legnagyobb értéke egyszerűen a szépségében rejlik, abban, hogy minden szín, minden részlet, minden dísz átgondolt és a helyén van.

2018-09-29 10:00:00
http://www.szinhaz.net

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs