Orosz gombáktól a magyar neoavantgárdig

Interjú Havasréti Józseffel

Görföl Balázs

A nyári duplaszámban megjelent Havasréti József Űr-érzékeny lelkek című regényének részlete. A műről a szerzőt Görföl Balázs kérdezte.

Havasréti József írásai a Jelenkor folyóiratban>

Űr-érzékeny lelkek, regényrészlet (2012, december)

Űr-érzékeny lelkek, regényrészlet (2013, július–augusztus)

 

Azokat, akik eddig a neoavantgárddal foglalkozó tanulmányaidat vagy más esztétikai, irodalomtörténeti, kultúraelméleti írásaidat ismerték, alighanem meglepheti, hogy regényt is írsz. Hogyan született az Űr-érzékeny lelkek ötlete?

2004-ben befejeztem a doktori disszertációmat, és akkor gondoltam arra, hogy jó lenne valami egészen másféle dologhoz fogni. Mindig szerettem volna szépirodalmat írni, de nem jutott eszembe megfelelő téma, olyasmit pedig, ami kizárólag életrajzi anyagból táplálkozik, nem akartam írni. Ez azt is jelenti, hogy az Űr-érzékeny lelkek előtt semmilyen szépirodalmi szöveget nem írtam. Egyszer, még 1994 körül a Sundance forgatókönyv-pályázatra írtam egy horrorfilm-forgatókönyvet, ami (persze joggal…) nem nyert semmit. A regényt 2005 és 2010 között írtam, mostanra voltaképp készen van. Az öt-hat év hosszú időnek tűnik, de főleg nyáron írtam, meg néha olyankor, amikor munka mellett egy-két órát tudtam rá fordítani. Tavaly Keresztesi József és Szolláth Dávid elolvasta a kéziratot, és tanácsaikat nagyjából megfogadva kissé átdolgoztam a szöveget. Szerepel benne egy tudománytörténeti szál, ebben több dolog egybefonódik: biokémia, orvoslás, vallástörténet, antropológia. A másik szál, mely képzelt elemekből szövődik, kapcsolódik az avantgárd történetéhez is: a regény azon az elgondoláson – ha úgy tetszik: okkult forgatókönyvön – alapszik, hogy az orosz avantgárd létrejöttének hátterében az oroszok gombamániája rejlik, mely különféle úton-módon áttevődött az amerikai beat-irodalom és a magyar neoavantgárd történetére is.

A mostani számban olvasható részlet mellett a Jelenkor tavaly decemberben is közölt fejezeteket a regényből. Az eddig megjelent szakaszok különleges szerkezetű, önreflexív, szerteágazó művet sejtetnek: föltűnik egy zsidó-szovjet csodagyerek Szibériában, aki a kabbaláért lelkesedik, megjelenik az ’50-es évek Amerikája Huxley-val és W. S. Burroughs-szal, valamint a Kádár-kori Pécs iskolásfiúkkal – miközben a szálak sejtelmesen összeérnek, ahogy közös motívum a tudatmódosító szerek jelenléte, a transzcendens titok fürkészése is. Mi ez az opus: intellektuális kalandregény vagy multikulturális pszichedelizmus?

A regény három idősíkban játszódik: a húszas-harmincas évek Oroszországában, a hetvenes évek Magyarországán és a jelenben. A jelen alatt a kétezres évek közepe értendő, ez volt az utolsó időpont, melyben a történet legidősebb szereplői az ésszerűség határain belül maradva még életben lehettek. A kaliforniai részt kivételnek szántam, afféle prológus, mely előkészíti a későbbi fejleményeket. Minthogy a cselekménynek vannak történetileg rögzített sarokpontjai, melyektől nem szerettem volna eltérni, így egyes részek szükségszerűen játszódnak a kádárizmus éveiben. De nem állt szándékomban a Kádár-korszakkal mint olyannal foglalkozó regényt írni. Az általad felvetett kategóriák – „intellektuális kalandregény” vagy „multikulturális pszichedelizmus” – voltaképp helytállóak, de szeretnék pontosítani. Ami az intellektuális kalandregényt illeti, noha a történet viszonylag fordulatos, a világállapot, melyben az események zajlanak, statikus. Ez a száműzöttség állapota: az emberi egzisztencia a kozmikus, a geográfiai, illetve a vallási száműzöttség állapotában leledzik. E kérdéskörhöz kapcsolódnak a regény kabbalista motívumai. A száműzöttséget enyhíti a pszichedelikus tapasztalat; itt jön a képbe Aldous Huxley. A regényben mégsem szerepelnek pszichedelikus látomások; ezeket szokták az olvasók átlapozni. Persze itt is van kivétel: Aaron J. Suler beavatása a regény elején valami ilyesmi, de ez egyrészt nem látomás, hanem „valóság”, másrészt nem a pszichedelikus tapasztalat sémái játszanak szerepet itt, hanem inkább az etnográfia és a sci-fi különféle motívumai.

Milyen terjedelmű regényt várhat az olvasó? És mikor találkozhat a teljes művel?

A kézirat eléggé terjedelmes, majdnem húsz ív. Öt részből áll, az első rész – mely megjelent tavaly a Jelenkorban – a legrövidebb. A mostani közlés a második rész első fejezete. Minthogy a cselekmény bonyolult, és a történet nagyobb időtávot fog át, gazdaságosan kellett megszerkeszteni. Hagyományos regény; erőimet a motívumok kidolgozására, a filmvágásszerű szerkesztésre és egy transzparensnek mondható nyelvhasználat kidolgozására próbáltam mozgósítani. Jövőre valószínűleg megjelenik, egy kiváló szépirodalmi könyvkiadó ígérete szerint; nevet most babonából nem szeretnék mondani. A megjelent részekre eddig pozitív visszajelzéseket kaptam, a cím viszont eddig még senkinek sem tetszett. Ennek ellenére szeretném megtartani.

2013-07-12 15:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs