Színház az egész Jelenkor

A szerk.
Cimkék: lapszámajánló

Megjelent a Jelenkor júniusi lapszáma.

 

A vacsoravendég és a lét kapui

A Jelenkor júniusi, színházi száma a hagyományoknak megfelelően drámamellékletet tartalmaz: az eddig költőként ismert Terék Anna A vacsoravendég című darabját, melynek alcíme – Vajdasági történet – jelzi a feldolgozott életanyag forráshelyét. Miközben nagyon is mai hangon jeleníti meg egy határon túli magyar lány idegenségtapasztalatát, sem a „beteg, boros, bús, lomha Bácskában”, sem Budapesten helyét nem lelő, sem itt, sem ott élményét, drámai erővel formálja meg alakjai révén az egykori jugoszláviai háborúk traumáját. Külön erénye ez utóbbi rétegzettségének ábrázolása, azaz hogy milyen széles palettája van a normális medréből kifordult életnek, s hogy az egymástól eltérő nézőpontok, narratívák miért ütköznek szükségszerűen. Egy véletlen temetői találkozásból vacsorameghívás születik, a vendég megérkezik, lassacskán átalakul, s benne újból életre kel a háború pusztító szelleme. Terék Anna darabja remélhetőleg hamar eljut a magyar színpadokra, mert érdemes rá. Nem szórakoztatni akar, hanem „a lét kapuin dörömböl”.

 

Színházi látlelet

A mai magyar színház elmúlt évadáról nyújtanak átfogó képet a POSzT válogatói, Térey János és Regős János, valamint segítőik, Bazsányi Sándor és Balog József írásai, akik több száz magyar nyelvű előadást néztek meg a Kárpát-medence területén. Már e közös tapasztalat gazdagsága is figyelemre méltó, de túlzás nélkül egyedülállónak mondható az, hogy négyen egy helyen adták közre egy éven át tartó színházi kalandozásaik summáját. Úgy gondolom, ennek a négy, megbízatását valódi elhivatottsággal végző, a színházzal különböző távolságban-közelségben álló írástudónak a látleletét minden, a kortárs magyar kultúra iránt érdeklődő embernek érdemes elolvasnia.

 

Halálos nyári nadrágpróba

Az említett új magyar dráma mellett egy utánozhatatlanul gyilkos humorral megírt Thomas Bernhard dramolett is olvasható a lapban, melynek címe: Claus Peymann vesz magának egy nadrágot, és eljön velem ebédelni. Amikor olvassuk, nem szeretnénk a bécsi Burgtheater legendás igazgatójának helyében lenni. A rövid színpadi szöveg Peymann és az író, Bernhard duettje, amelyből egyebek mellett kiderülnek a nadrágpróbálás veszélyei.

 

„Kérdezze csak meg a kardiológusokat
a nadrágpróbálás közbeni szívhalál
egyáltalán nem ritkaság
Ha a sírköveken
föl lenne tüntetve a halálok
akkor minden pillanatban olvashatnánk
mindegy hogy melyik temetőben
a halál oka nadrágpróba
Ha ön őszinte el fogja ismerni
a nadrágpróba jobban kimeríti
mint a színházi próba
egy színházi próba semmi ehhez képest
Az emberek bemennek egy boltba
csak egy nyári nadrágot akarnak venni
egy könnyű nyári nadrágot
ahogy mondják
és próbálnak és próbálnak
aztán agyvérzést kapnak
nadrágpróbálás közben
Vigyázni kell
csak egy könnyű nyári nadrágot akarunk fölpróbálni
és belehalunk”

 

– mondja Bernhard, a világirodalom talán legnagyobb formátumú gyűlölködője, akit a színházhoz egészen különleges érzelmek fűznek.

 

„Ön teljes szívéből
szereti a színházat
Ön bele van őrülve a színházba
Én viszont utálom a színházat szőröstül-bőröstül
és megvetem mint semmi mást
nincs semmi visszataszítóbb
de ezért ki vagyok szolgáltatva neki
Gyűlölöm a színházat
és mindent ami a színházzal összefügg
és ki vagyok szolgáltatva neki szeretetből
gyűlöletből ki vagyok szolgáltatva neki”

 

Bernhardon túl

A tanulmány rovatban először P. Müller Péter a korai angolszász drámairodalom, Ben Jonson és Shakespeare példáján mutatja meg, hogyan válik a színpadi mű írott drámává, majd Imre Zoltán vizsgálja két különböző korszakban A velencei kalmár zsidó figurájának megjelenítését, végül Jákfalvi Magdolna a második világháború utáni kommunista színház realizmus fogalma után nyomoz. A lapszám középső egységében olvasható továbbá Proics Lilla beszélgetése Gyabronka Józseffel, valamint Radnóti Zsuzsa rövid kommentárja Terék Anna drámájához.

A Jelenkor a szokásos módon a pécsi színházak elmúlt évadáról is igyekszik képet adni, a szó konkrét értelmében is, számos fekete-fehér előadásfotót mellékelve. A Pécsi Nemzeti Színházról Ágoston Zoltán, a Janus Egyetemi Színházról Apró Annamária, a Bóbita Bábszínház egyik előadásáról Neichl Nóra írt kritikát, míg Keresztesi József egy gyerekdarabjának műhelyesszéjét tette közzé.

A könyvkritika rovatban Pályi András a Székely Csaba drámáit tartalmazó kötetről ír elismerően, Herczog Noémi a pécsi Kronosz Kiadó színházelméleti sorozatának két darabját – P. Müller Péter könyvét, A szín/tér meghódítását, valamint A színpadon túl című többszerzős, az alkalmazott színházról szóló tanulmánykötetet – méltatta. A lapszámot Puskás Panni recenziója zárja Görcsi Péter A megtévesztés dramaturgiája című, Martin McDonagh drámáiról és filmjeiről szóló könyvéről.

2018-06-09 10:00:00

PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs