A láthatatlan szemtanúja

A láthatatlan szemtanúja

is a láthatót fogja keretbe,

színeket keverve, mintha gyanúba,

mintha a szem tanú lehetne;

újra és újra megvakulva,

hogy amit nem tud, elfeledje,

hogy annál jobban megtanulja,

levetkőztetve színtelenre,

miután színeire szedte;

keretbe foglalja, hogy újra

csak önmagát jelentse,

hogy jelenléte felülmúlja,

mielőtt szétesne jelekre;

hogy mi nem szökhet túlra,

az szökjön szembe;

hogy felébredve másnap

színről színre lássa a vásznat.

Madár

Egy kis darabot darabnyi csőrében,

viszi a fent alantját,

s szárnya alatt apró, törékeny

dobozban lapul a súlytalanság.