Kárász Judit 100

A pécsi Bauhaus-kiállítás utóélete

Bajkay Éva  képzõmûvészet, 2013, 56. évfolyam, 1. szám, 47. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

 

A pécsi Európa Kulturális Fővárosa programokon belül a sikeresen megvalósult Művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban projekt azóta is ráirányítja a figyelmet a magyar bauhäuslerekre itthon és külföldön. A Janus Pannonius Múzeumban, majd a berlini Bauhaus-Archívumban megrendezett kiállítások gazdag sajtójában egyik leggyakrabban reprodukált fotósként szerepelt Kárász Judit (1912–1977).

Most a művésznő születésének centenáriumára a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa, Szabó Magdolna rendezett a Kass Galériában a város elfeledett szülöttjének méltó és izgalmas emlékkiállítást. Ebből az alkalomból érthetően a szegedi aspektusok domináltak, vagyis Kárász szociofotói kerültek górcső alá. A korábbi emlékezések szerint a fotográfusnő gyermekkorában lakott Pécsett is, életének jó részét a Párizsban (1930) és a németországi Bauhausban 1931–32-ben folytatott tanulmányok után Berlinben, majd Dániában töltötte. Berlinben dolgozott a DEPHOT (Deutscher Photo-Dienst) laboránsaként. Itt bauhausos kollégáin (Umbo, Scheper) kívül barátságot kötött később világhírűvé lett honfitársával, Friedmann Endrével (Capa). A művésznő a nagyvárosi építkezéseket fotózta előszeretettel, a szegény embereket, a hétköznapi életet. A fotózsurnalizmustól a szociofotóig ívelt tevékenysége. 1935–1949 között Dániában élt az író és orgonaépítő Hans Henny Jahnn családjával először Koppenhágában, majd tartósan Bornholm szigetén. Politikailag a legkedvezőtlenebb időben, 1949-ben tért haza, s lett a budapesti Iparművészeti Múzeum fotósa.

A 2010-es összefoglaló, nagy, pécsi Bauhaus-kiállítás nemcsak Kárász, hanem más bauhäuslereink munkásságának további kutatását, publikálását is elősegítette. Most a teljesség igénye nélkül, csak példaként említenék néhány külföldi eredményt: a kiállítás fő felfedezettje, a pécsi Molnár Farkas híres Vörös kockaház tervének egy eddig ismeretlen példánya került elő New Yorkban, a Museum of Modern Artban. Forbát Alfréd épületfotói, munkáinak prospektusai amerikai magántulajdonból váltak hozzáférhetővé. Berlinben a felfedezés erejével hatott Berger Otti frissen restaurált, konstruktivista zongoratakarója Klee részére, középen a vörös négyzettel. 2011-ben Zágrábban a Mattioni Kiadónál jelent meg egy reprezentatív kötet Marie-Luise Betlheim Weimar – Zagreb gyűjteményéről: Bauhaus osobno / Bauhaus persönlich címmel, benne a pécsiek közül Molnár Farkas negyvenhárom, Stefán Henrik három, valamint barátjuk, Bortnyik Sándor egy, nagyrészt ismeretlen, eddig csak részben (többek között a pécsi kiállításon) közreadott munkájának nagyméretű reprodukciójával. Pár hete jelent meg Lilly Dubowitz könyve a Szolnokon született és a sztálini börtönben kivégzett Sebők Istvánról In Search of a Forgotten Architect (Egy elfeledett építész kutatása) címmel Londonban az Architectural Association kiadásában. A pécsi kiállításra hivatkozva, kifejezetten annak nyomán készül a zágrábi új, modern múzeum, Muzej suvremene umetnosti, egy horvátországi bauhäuslerek-kiállításra. Ennek előzményeként rendeztek 2012. november 12–13-án nemzetközi szimpóziumot bau-net címmel.

Hazai kiállításon Kárász Judit fotói 2012. szeptember 21. – november 18. között szerepeltek Szegeden. A kiállítás mintegy folytatása a Pécsett bemutatott anyagnak. Csak érintőlegesen szólt a bauhausos fotókról, s a Dessauból, majd Berlinből nyaranta Szegedre hazatért művésznő szociófotóira koncentrált. A gazdag bankár család szegedi kutatását a rokon, Lányi Pál végezte el, s története kiadásra vár. Tőle tudhattuk meg, hogy a művelt polgárcsalád nagy könyvtárában szerezhetett Kárász Judit széleskörű műveltséget, s a női emancipáció ügye is itt érintette meg. Édesanyja Berlinben tanult, így a német irodalommal is korán kapcsolatba került.

Nagybátyja tanácsára jelentkezett az érettségi után a dessaui Bauhausba, miután egy szegedi fényképész mellett már megszerezte a fotográfiai alapismereteket. Először Párizsban az École de la Photographie-ban tanult egy évet, majd 1931–32-ben lett a Bauhaus növendéke. Albers és Kandinszkij alapvető formatana mellett a Water Peterhans vezette új, önálló Fotó osztályba járt a technikák alaposabb elsajátításáért. A Moholy-Nagy által bevezetett „új látás” szabályainak ismeretében, de Peterhans új tárgyiassághoz kötődő, objektív módszerével dolgozott kezdetben. Nemcsak az anyagstruktúrák kísérleti felvételeivel, hanem magyar diáktársairól és a Bauhaus életéről készített fotóival lett ismert a főiskolán. Magyaros jellegzetessége volt, hogy fotóiról az érzelmek sem hiányoztak.

Nyaranta hazatérve bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a társadalmi ellentéteket leleplező falukutató mozgalmába. Itt lelt életre szóló barátokra: Buday György, Ortutay Gyula, Hahn Ferenc, Reiter Béla stb. társaságában. Az akkori gazdasági válság idején készült izgalmas felvételek adták a mostani szegedi kiállítás alapját. Felnagyítva lehetett látni a 80 évvel ezelőtti enteriőr képet a 15 km városból tanyára című szociofotós kiállításról. A falu és a város életének egymás mellé állított ellentétes világát feltáró felvételei rávilágítottak a korabeli valóság problémáira. Szociográfiai hűséggel, társadalmi érzékenységgel rögzítette a szegény sorsú gyerekek, a munkanélküliek, az öreg parasztok világát. A köznapi élet s a vásárok jelenetei merész kivágású, kritikus szemléletű közelképeken jelentek meg. Ezeket először, feltűnést keltve, negyven évvel ezelőtt Csaplár Ferenc elemezte a Tiszatájban. Tizenöt éve jelent meg Albertini Béla könyve: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháborúig. A szülőház falára elhelyezett emléktáblát avató beszédében Albertini Kárász Juditot a korabeli kiemelkedő szociográfiai mozgalmon belül méltón értékelte.

Jó volt együtt látni a több mint félszáz művet a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából, köztük eddig nem szereplő izgalmas felvételekkel kiegészítve az Iparművészeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonából, s figyelni E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatónőjének szavaira. Szegedre ezzel a kiállítással tért vissza Kárász Judit, a magyar bauhäuslerek egyik kiemelkedő egyénisége.


PROGRAMOK

  • Szerb Antalról: kötetbemutató beszélgetés
    Havasréti József / Pálfy Eszter / Kisantal Tamás
    2019. június 14., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)

  • Keresztesi József: Inverz Ophelia (könyvbemutató)
    2019. június 15., 16:30
    Pécs, Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtár (Király utca 9.)
    Beszélgetőtárs: Görföl Balázs