Egy épület elérhetősége

 

Sokszor nehezen megközelíthető

ez a ház

a kódok változatlanok ugyan

csak az én szögem mindig más

de ha egyszer bejutok a lépcsőházba

elém tárul a diszkrét átláthatósága:

a tompa cigarettafüst

a lépcsőfokok között

a fátyolozott ablakok

a bejárati ajtók fölött

és bármely lakáson áthaladva

az erkélyek mint üvegzsebek

 

Ahogy leereszkedem

a földhözragadt lomkamrába

felemelő érzés fog el

és az anyósnyelv az emeletek között

az édes-ragadó gyöngyeivel

ez a ház kizárólag

a lépcsők koptatásával

járható végig

hallgatom az óráit

a csontváza ritkulásáig

 

A földszinten nyílik az ajtó

a keretben áll Jolika néni

szavakat váltunk

gondosan ugyanannyit

téve a küszöbön át

fenntartva a ház egyensúlyát

„Én már öreg vagyok“

mondja és kislányosan nevet

és mintha apró gyöngyök

gurulnának a lépcsőn

felfele

 

Futóművek

 

Kutyadög, unalom

Szarvas az út szélén bekeretezve

folytonos ugrásban

mert így lett megörökítve

A négyesen haladva

újra és újra a szem

belebotlik a műanyagrózsás betonvázakba

az eladó ingatlanok az út mentén

felkiáltójellel vannak kitűzve

és a lányok az ingó miniszoknyáikkal

elmozdíthatatlanok az út széléről

Két vidéki város között

más törvények uralkodnak:

az ingó ingatlanná

az ingatlan ingóvá válik

Madártávlatból, ha nem is bőven, de akad

Időnként jönnek a nem-varjak

vagy mik ezek, ragadozó névtelenek

majd egy magáról megfeledkezett gémeskút

annál több benzinkút

Üvegezést hirdet egy lámpaoszlop

és valóban:

a földeken áll a víz

repedező tükörként válogatva

hogy ebből egyáltalán mit adjon vissza

A négyes útnak az a sajátossága

hogy a senkié

és páros számmal is csak azért jelöljük

hogy ne érezze magát végtelenül egyedülDe végezetül

a várost már-már utolérve

mintha a semmiből

a lámpaoszlopok fölött

egy túlméretezett fehérített madár

vonul a képbe

(Flóraszept-madár talán?)

mely súlyosabb lehet

mint a közeledő tízemeletesek

és nem tudom eldönteni

hogy tényleg idevaló

vagy csak a helyzet hozta

a képeim gémkapcsaként

összetűzi majd feloszlatja

azt a hátrahagyott mindent:

a falvak templomtornyait

a selyemszirmokat

és a szórakozott sorompókat

az átkelőhelyeken

a lefektetett végtelen létrák előtt