miserere; a bélflóra

Varga Mátyás  vers, 2011, 54. évfolyam, 5. szám, 478. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

miserere

 

lehetnék valaki más

is, de elmúlt az az

idő, hogy befogd a

szemem. – közelem-

 

be férkőztél. a friss

darázscsípésre rá-

nyomtad a kést: ez

is szerelem. és az

 

önjáró gép minden

éjjel elindul. (pedig

örülni tanítottál.) de

napközben már egy-

 

más ellen mozgunk.

– olyankor kaparom

ki a cédulákat a falból.

a fugák között csupa

 

kérés. a legtöbbet uj-

jal kicsípem. – az egész-

ből nem értek semmit,

csak várom az estét. 

 

 

a bélflóra

 

átlátszó fehér bőr.

kundri, mondd meg,

hányféle állapota van

egy női mellnek?

 

vonzódom az ideg-

beteg nőkhöz. először

szótlanok, aztán folyton

visszakérdeznek.

 

állandóan magyaráz-

kodni kell, és persze

nem lehet őket egy-

szerűen otthagyni.

 

könnyen lesznek ön-

gyilkosok is. – valahol

azt olvastam, hogy

az ilyen soványaknak

 

más a bélflórájuk. és

félek, hogy engem

egész egyszerűen

csak a bélflóra vonz.