Mintha egy plakátot letép

Mintha egy plakátot letép,

mert se a színe, se a hangja,

s már megy is hárommal odébb,

hogy a sajátját kiragassza.

Mintha ahogy a fű kinő,

a tél sebeit betakarja,

s leül a földre az idő,

kiröpül a világ a napra.

Mintha a tavaszt sose még,

s aki nem, az is igyekezne,

a nyelv hegyéig ér az ég,

s egyetlen szó szikrázik benne.

Ha nem hiszel benne, minek?

Ha nem hiszel benne, minek?

Miért a szó, ha úgy se megy?

Dörömböld szét a közepét,

vagy hallgass el, és állj odébb.

Túlbeszélni a hallgatag?

Melyik hordó szónoka vagy?

Ha eljutottál a falig,

miért nem fogod be, amíg?

Ha már se árnyék, se a nap,

s csak lüktetés a mozdulat,

így is, úgy is megvár, aki

a váltóbotot átveszi.