(a vér visszavétele)

Ámde véreteket, a lelketeket, követelem majd.

I.Móz 9,5

1.

barlangot, mélyedést, fülkét. hasadékot, amelyben

bezárva, elfalazva élhet. bezárva, pedig tudja,

hogy nincs olyan hely. élhet egy hangokból, képekből

összeállt tömbben. ő, aki hangok és képek nélkül.

ha bent valami gyerekkori ezt akarja. hogy rajta

semmi se látsszon. hogy tartsa a tenyerét, de vigyázzon,

pisszennie sem szabad. hogy éles szilánkkal újra

belevágjon. egy nyílást, kaparja le a régi heget,

hogy újra látni, hallani lehessen. látni, ami azon át

kilép. hallani is, ahogy újra felszisszen. és mindig

ugyanott, ha kérdezik, melyet bezárhat. mert nincs

és nincs olyan hely. büszke volt, hogy bírja

a fájdalmat. ha belélegzi, hogy megteljék végre

a barlang. lüktetve bezárja, hang- és képcement.

2.

vésődik, mélyül. forrás nyílik, vér futja el a medreket.

míg nem alvad, vár. hangokat, képeket old ki a tömbből,

mintha fémeket, alvó tömbje, ha ébred. most enged

a szorítás. most kell hirtelen kitárni, hogy bővében

a forrás még több képet. még több hangot. hogy

réseket, melyeken át kijuthat. és kijutva a lemezkék,

majd ha ismét bezárul. a hang a te hangod, a kép

a te képed. aki nem. aki láttad a vért, de nem szóltál,

aki láttad a vért, de nem mutattad meg magad.

és az éles szilánkkal még. hogy ne csituljon a forrás,

amit akar. valami gyerekkori. és végül, hogy lenyalja.

lenyalni a képet, a hangot, amit te nem. lenyalni, mielőtt

bezárul. a képet, mely téged megszül, a hangot, amit

adsz. lenyalni a kezet, mint újszülöttjét az anyajuh.