Június

Egressy Zoltán  dráma, 2007, 50. évfolyam, 6. szám, 999. oldal
Lapszám letöltése
PDF-ben

Szép Ernőnek

 

Szereplők:

BÍBOR LILI (22)

ZÁR RUDI (25)

ZÁR FERENC (51)

VILLŐ REA (40)

GRÁF KAROLIN (33)

FILLÉR LÓRI (41)

HADNAGY (45)

BIOPIACOS VEVŐK, SZEGÉNYEK, GYÓGYTORNÁS BETEGEK,
TABÁNI MAJÁLISOZÓK

Megjelent a Jelenkor folyóirat 2007. júniusi számának mellékleteként.

 

I.

Hangszerbolt. A földön és a polcokon különböző hangszerek, főleg vonósok. Némelyik szétszedett állapotban hever. Feltűnően sok a hegedű és a brácsa. Más polcokon és vitrinekben vonók, húrok, hangolósípok, hangvillák, gyanták, fúvókák, furulyák, dobverők. A falon kis harang. A bejárattal szemben hosszú pult, rajta néhány szétdobált prospektus. A pult mögött egy műhelybe látni. Az üzletben félhomály. Ferenc vezetékes telefont tart a kezében, valakivel beszél, bólogat. Megcsörren Rudi pulton heverő mobiltelefonja. Rudi sietve jön ki a műhelyből, a mobiljára néz, látja a hívó nevét, lopva apjára tekint, hogy észrevette-e, de Ferenc nem néz oda.

RUDI (felkapja a telefont) Én!

FERENC (telefonba) Hatéves.

RUDI (telefonba) Vagyok hát. Nem vagyok? (arrébb sétál, csendesen) Mi van, kóficka? Megbeszéltük a délutánt.

FERENC (telefonba) Hat év az ideális.

RUDI (telefonba) Ötig, tudod.

FERENC (telefonba) Hat év, az tökéletes, higgye el. (csend) Kap olcsóbban, de ez meg jó.

RUDI (telefonba, nagyon halkan) Tuti, hogy nem jön oda, ugye?

Ferenc felfigyel, Rudi észreveszi.

RUDI (telefonba) Fél hatra biztosan.

Csilingelés a bejárati ajtón, Lóri lép be. Hátizsákját leteszi maga mellé a földre. Ferenc és Rudi egyszerre int felé, türelmet kérnek. Lóri konstatálja, hogy telefonálnak, kedélyesen visszaint. Nézegeti a hangszereket.

FERENC Uram! Mit választana inkább, egy hatéves BMW-t vagy egy új… (nem jut eszébe semmi, mert Rudira figyel)

LÓRI Fiat.

FERENC (odakapja a fejét) Hogy? (a fiára néz, aztán megérti)

LÓRI Például.

FERENC (telefonba) Vagy egy új Fiatot? (Lórinak) Pillanat.

RUDI (telefonba, halkan) Ki fog bírni egy napot. Most tegyük le, kiskófic.

FERENC (telefonba) Na, ugye. (Lórinak int, hogy köszöni)

RUDI (Lórinak) Pillanat.

FERENC (telefonba) Arról nem beszélve, hogy minél patinásabb…

RUDI (telefonba) Jó, akkor nem kis. Csak simán kófic.

FERENC (telefonba) Pontosan ezt mondom, hangszernél ez fordítva van, minél régebbi… Igen. Nekem nem is kéne új. Jöjjön be, nézze meg.

RUDI (telefonba, igyekszik nagyon halkan) Ellesznek addig, mint múltkor. (nevet)

Lóri megnyom egy kapcsolót, világosabb lesz.

LÓRI Hepp.

Ferenc és Rudi odanéznek.

FERENC (Lórinak) Pillanat.

RUDI (Lórinak) Pillanat.

LÓRI Jobb. Vagy oltsak?

FERENC (Int, hogy ne. Telefonba) Ötig nézzen be, ha tud. Vagy hétfőn.

RUDI (telefonba) Max görcsöt kap egy-két fejnek a lába. (vigyorog).

FERENC (telefonba) Viszhall. (Leteszi. Lórihoz) Tessék.

RUDI (Lórinak) Pillanat. (látja, hogy Ferenc már kiszolgál) Ja.

LÓRI (még nézelődik) Mennyi hangszer.

RUDI (telefonba, nagyon halkan) Majd szépen elpakolgat itt.

FERENC Adhatok valamit?

RUDI (telefonba) Akkor fél hat. Csaozinnyu. (leteszi)

Rudi is Lórira néz. Lóri mosolyog. Kintről hatalmas motorberregés. Mindhárman fülelnek. Csend.

LÓRI Ennyi gázzal már Siófokon lennék.

Megszólal Ferenc mobilja.

FERENC Nézz oda… Pillanat. (ránéz a kijelzőre, izgatottan arrébb megy, felveszi) Szia. (Bocsánatkérő mozdulatot tesz Lóri felé. Suttogva Rudihoz, Lórira mutatva) Rudi! (telefonba) Itt vagyok, Rea.

Rudi Lórihoz fordul, de Rea nevének említésére idegesen megrándul.

RUDI Mit adhatok?

Megszólal a vezetékes telefon.

RUDI Pillanat.

Rudi odamegy a pulthoz, felveszi a telefont.

RUDI (telefonba) Én!

FERENC (telefonba, csalódottan) Kár. Azt hittem, találkozunk. (Lórinak) Pillanat.

RUDI (telefonba) Tessék!

LÓRI (csendben, maga elé) Négy tubát. Nem, ötöt.

RUDI (telefonba) Zár Rudolf, tessék. (Lórinak) Pillanat. (telefonba) Ja, szeva. Szólj bele, fej. Azért kerestelek, mert kéne két darab lélek.

LÓRI (megütközik, csendben) Két darab lélek.

FERENC (telefonba) De miért? Túlóra-csoport, vagy mi? (Lórinak) Pillanat.

LÓRI (csendben) Azt kérek inkább. Egy lelket.

RUDI (telefonba) Nem volt időm rá, tudod, hétfőn le kell adnom a hegedűt, azt csináltam. (Lórinak) Másodperc.

LÓRI (csendben) Meg egy tanksapkát. Tanksapkát Fiattal.

RUDI (telefonba) Nagyjából kész. (Lórinak) Pillanat.

LÓRI (csendben) Valamint lecsót. Rizszsel, tojás nélkül. Villany júniusban?!

Lóri eloltja a lámpát. Rudi és Ferenc odakapja a fejét.

FERENC (Lórinak) Pillanat. (telefonba) És utána? (csend) Eléd megy, aha. Akkor holnap. Vagy mégis este azért… Nem jó?

RUDI (telefonba) Nem kell teljes szállítmány, húsz minek nekem? Jövő héten csinálok lelkeket magamnak, jövő héten már ráérek. (Lórinak) Pillanat. (telefonba) Most csak kettő kell, fej.

LÓRI (csendben) Citerát. Az lesz. Citerát kérek.

FERENC (Lórinak) Pillanat.

LÓRI (csendben) Mindegy, csak lassan adjatok valamit.

FERENC (telefonba) Hívjalak én?

LÓRI (csendben, magát szórakoztatja) Mitek van? Gyöngy?

RUDI (telefonba) Dehogy brácsa. Cselló.

LÓRI (csendben) Mi a kínálat?

Lóri felgyújtja a lámpát.

RUDI (Lórinak) Pillanat.

FERENC (Lórinak) Pillanat.

Csilingelés, Karolin lép be.

LÓRI (csendben) Micsoda hely ez. Júniusban nem süt be a nap.

RUDI (telefonba) Igen.

KAROLIN Jó napot kívánok.

Rudi és Ferenc is bólint, türelmet kérnek, Rudi végigméri Karolint.

FERENC (telefonba) Lenne, mert Rudinak semmi ideje, még a hegedűt csinálja, de nem számít, megoldom.

Rudi – miközben telefonál – Karolint és apja telefonálását is figyeli. Lóri hirtelen Karolin felé fordul.

LÓRI Tessék.

FERENC (Karolinnak) Pillanat.

KAROLIN (erősen Lóri szemébe néz) Kis segítségre volna szükségem.

RUDI (Karolinnak) Pillanat. (telefonba) Más? Más nem.

LÓRI Ön nagyon néz.

KAROLIN Ja, bocsánat. Tudom, sajnos… Szoktam.

LÓRI Nem probléma.

FERENC (telefonba) Rea, amikor neked jó, akkor nekem jó. Tudod.

KAROLIN Furcsa lesz, nem is tudom, hol kezdjem.

RUDI (telefonba, menne már Karolinnal foglalkozni) Visszahívlak majd.

LÓRI Csak bátran.

KAROLIN Tudom, hogy nem vagyok már gyerek.

LÓRI Nem.

KAROLIN …de az a helyzet, hogy szeretnék megtanulni egy hangszeren. Játszani.

FERENC (Karolinnak) Pillanat. (telefonba) Igen, csak azt hittem, hatig vagy.

RUDI (telefonba) Vevő jött, fej. Mennem kell.

LÓRI (csodálkozva körbenéz) Itt van oktatás is?

KAROLIN Ja, nem úgy, hogy maguktól, csak hogy majd… Egy hangszert, ha ajánlana, azt szeretném. Valamit.

LÓRI Én.

KAROLIN Hát, gondolom, tud segíteni, hogy melyiken nem olyan nehéz esetleg felnőttkorban.

LÓRI Persze.

KAROLIN Nekem van kitartásom. Sportoló voltam.

RUDI (telefonba) Csaozinnyu. (leteszi a telefont)

LÓRI Attól függ, milyen sportág.

RUDI (Karolinnak) Tessék.

KAROLIN Köszönöm, a kollégája már… Hogyhogy attól függ?

LÓRI (Rudi felé fordul) Két dobverőt kérek. Összvissz. Két dobverő.

Karolin nem érti a helyzetet.

FERENC (telefonba) Mindig jó, Rea. Tudod. (Karolin felé) Pillanat.

RUDI Melyikből? (mutat egy vitrinnyi dobverőre)

LÓRI Teljesen mindegy. Nem dobolok.

RUDI Ajándékba lesz?

FERENC (telefonba) És holnap valahová? Szép idő lesz.

Rudi idegesen hallgatja apját.

KAROLIN (Lórinak) Bocsánat, ön vevő?

LÓRI Abszolút.

RUDI (Karolinnak kedvesen) Ide mit?

LÓRI (Rudinak) A lélek, az egy tárgy? Ez komoly?

RUDI (Karolint nézi) Igen. Na, akkor melyik dobverőt?

LÓRI Magasan a legolcsóbbat.

FERENC (telefonba) A hegyekbe, vagy nem tudom. Ha akarod.

RUDI Mire lesz, bocsánat? Ajándék?

LÓRI Lámára.

RUDI Lámára.

LÓRI Ja. Lámát fogok ütni vele.

FERENC (megszokásból a vendégek felé) Pillanat.

LÓRI Halott lámát. Előadóművész vagyok. Cirkusz. Meghalt a lámánk, így aztán lesz egy zenebohócszám. A lámából lesz a dob. Én leszek a zenebohóc. Na és még ezt kéne megjavítani. (elővesz a csomagjából egy kis trombitát) Hátha rossz.

KAROLIN Cirkusz. Az jó.

FERENC (telefonba) Mindig a hadnagy. Jó, tudom. Miért nem vár meg otthon?

Mindenki felfigyel.

FERENC (telefonba) Tudom, tudom… (Észreveszi, hogy figyelik. Vendégeknek) Pillanat.

RUDI Hogyhogy hátha rossz?

LÓRI Ki tudja?

RUDI Fúvósokat mi nem javítunk. A Wesselényi utcában próbálja meg.

LÓRI Ez egyébként itt a Nyugati környéke?

KAROLIN Nem. Ez inkább a Keleti.

LÓRI Fogalmam nincs, hogy kerülök ide. És az? A fúvóshely?

RUDI Mi van vele?

LÓRI Az se Nyugati?

RUDI Az inkább. Miért?

KAROLIN Segítsek elmondani az utat?

LÓRI Itt kimegy…

KAROLIN Itt balra ki…

Megszólal a vezetékes telefon.

RUDI Pillanat. (felveszi) Én!

FERENC (telefonba) De ha tudsz, hívj még ma.

LÓRI (Karolinnak) Aszondja, “én”.

FERENC (telefonba) Nekem későn is jó.

RUDI (telefonba) Zár Rudolf. Igen.

LÓRI Tudja, én hogy veszem fel a telefont?

Komolyan nézik egymást Karolinnal.

LÓRI Hallo.

Karolin mosolyog, Lóri nem

FERENC (telefonba) Várom.

RUDI (telefonba) Jó lenne minél hamarabb.

LÓRI Kiderült, hogy a lélek az tárgy. Rendelt az előbb két lelket. Esküszöm.

RUDI (telefonba) Mikor tudnak jönni? (vevőkhöz) Pillanat.

KAROLIN Hogyhogy tárgy?

FERENC (telefonba) Csak számítottam rá. Jó. Puszi. Csók. (leteszi, vevőkhöz szabadkozva) Általában nem szól napokig, most meg… (megszólal a mobilja) Pillanat.

RUDI (telefonba) Holnap is? Jó. Kettőkor? (csend) Kettő. Köszönöm. (leteszi)

FERENC (telefonba) Szevasz, Karcsikám.

RUDI Akkor a dobverők.

LÓRI Hogyhogy tárgy? A lélek.

RUDI A lélek egy kábé egycentis kis… A hangszerbe kerül, a hasat köti össze a háttal.

FERENC (telefonba) Igen.

RUDI Luc általában.

LÓRI Luc.

RUDI Luc. Az a legjobb hangvezető. És gyantamentes.

KAROLIN És úgy hívják, hogy lélek?

RUDI Úgy. A cselló lelke például. Nem hallott még ilyet?

LÓRI És ez egy egycentis kis lószar.

KAROLIN (Rudinak) Nem.

FERENC (telefonba) Nem fogyott egy se, de a gitárod kész van.

RUDI Egy centi kábé.

FERENC (telefonba) Gyere hétfőn. Oké. Szia. (leteszi)

Rudi kiveszi a dobverőket, mutatja Lórinak.

FERENC (Karolinnak) Parancsoljon.

LÓRI (nézi a dobverőket) Ez mi?

RUDI Dobverő. Ez a dobverő. (óvatosan Lórira néz)

KAROLIN (Ferencnek) Én valami hangszert szeretnék.

Karolin mereven belenéz Ferenc szemébe. Biztatóan mosolyog, de Ferenc nem állja a tekintetét, elnéz. Ettől Karolin zavarba jön, szégyenkezve elnéz ő is. Rudi ideges, amiért Lórival kell foglalkoznia Karolin helyett.

RUDI (válogat) Mi köztük a különbség?

FERENC (óvatosan Karolinra néz) Mifélét?

LÓRI Csak a vastagsága.

KAROLIN Amin meg tudok tanulni ennyi idősen. Harminchárom évesen. Mondjuk, van kitartásom.

LÓRI Ja. Sportoló volt.

KAROLIN Sportoló voltam.

FERENC Milyen sportág?

KAROLIN Atlétika.

FERENC Akkor nem úszás.

KAROLIN Nem.

LÓRI Miért, akkor jobban dobol?

RUDI A tüdeje nem mindegy, mekkora.

LÓRI Ja, értem. Akkor jobban dobol, ha nagy?

RUDI Miért dobolna? Fújhat is. Jól állna egy fúvós hangszer. Gyönyörűszép a szája.

KAROLIN Igen, az jó lenne. Bár kedvencem a Holdfényszonáta, az meg zongora.

FERENC Azt akarja eljátszani?

Ferenc a pult alól elővesz egy üveget, meghúzza. Ideges.

LÓRI Magam is sportoltam. Fociztam. Az Elektromosban játszottam, aztán átigazoltam a Tungsramba. (közben remeg, mintha rázná az áram)

Csend, Karolin mosolyog.

LÓRI Franc tudja, melyik jó lámára.

RUDI (elunja, kiválaszt egy pár dobverőt) Na jó. Legyen ez. Ez jó vastag. (Karolinnak) Fuvola talán. Fuvola lenne jó.

FERENC Én a vonósokat ajánlanám, márhogy szívem szerint, csak azt már nehéz ilyenkor. Már bocsánat… Az a legszebb, főleg együtt, a sok vonós. Ugye? Egy zenekar. Olyan szép dolog az, a zenekar.

KAROLIN Igen!..

FERENC Hogy együtt szól. És a legjobb benne a sok vonós. És ennek a lényege az nem a játék, hanem a hallgatása. Nem? De főleg ahogy… (iszik) Főleg a létrehozása! Ez most tudom, hogy mindegy, ez most nem érdekes, csak mondom.

RUDI Apa.

FERENC Hogy a zeneszerzés, meg a karmesterség! Na, az valami. Tudja, miért? Parancsot adni egy seregnek. Érti?… Ez a… Ez költészet. Ez is költészet valahol. Hogy parancsot adunk egy seregnek, és a tépett, halott birodalmat meghódítja az élet…

RUDI Megint hülyeségeket beszélsz.

KAROLIN Nem… Dehogy!

FERENC (nehezen veszi a levegőt) Igen… Én jókedvű leszek az alkoholtól. Na. Szóval magának dobverő, ide meg… Nem is tudom. Én a vonósokat szeretem. Mikor megszólal egyszerre a sok hegedű, meg cselló.

KAROLIN Igen. Hát én legjobban a Holdfényszonátát.

LÓRI Telihold van már megint. A kurva telihold miatt nem alszom két napja.

KAROLIN Szépek ezek a hegedűk.

RUDI Ezek brácsák.

KAROLIN Szépek. Brácsák?

LÓRI Mit mondott, hol a trombitabolt?

RUDI Brácsák.

LÓRI Wesselényi, ugye?

RUDI Kimegy balra, a Blahától villamossal egy megálló.

KAROLIN Itt, ha kimegy, mindjárt balra.

RUDI A Blahától jobbra. Egy megálló. Wesselényi utca, nem tudom, hány szám, de ha odaér a…

LÓRI (nem figyel, nézegeti a dobverőt) …biztos jó ez lámára?

FERENC (Karolinnak) Próbálja ki a hegedűt.

Átad Karolinnak egy hegedűt és egy vonót. Karolin óvatosan tarja a hangszert.

KAROLIN Jól fogom? (húz egyet)

RUDI Gyönyörűen fogja.

KAROLIN Már rég tervezek egy hangszert magamnak, aztán most délután volt a nyelvvizsgám, és sikerült, úgyhogy gondoltam, most megajándékozom magam…

RUDI Nyelvvizsga. Az jó.

Megszólal a vezetékes telefon.

KAROLIN Köszönöm… Angol. Á, csak középfok.

FERENC Pillanat. (felveszi) Tessék.

RUDI (Karolinnak) Gratulálok.

FERENC (telefonba) Jó napot.

LÓRI Trombita? Az mégis egy komolyabb hang.

Lóri átadná a trombitáját, Karolin nyúl felé, de aztán mégse, mert Rudi állítgatja Karolin kezét.

RUDI Így. Tökéletes.

FERENC (telefonba) Van, van.

RUDI Jól áll ez is, de én a fuvolát javasolnám. De ez is jó.

FERENC (telefonba) Jó.

RUDI (elidőzik a tekintete Karolinon) Megmutatom magának a mesterhangszeremet. Hétfőn kell leadnom.

Rudi bemegy a műhelybe.

FERENC Visszhall. (leteszi a telefont)

Rudi kihoz egy hegedűt. Átadja Karolinnak.

RUDI Óvatosan.

KAROLIN Ezt maga csinálta?

RUDI Még nincs kész, csak majdnem.

Rudi visszaveszi. Köré gyűlnek a többiek, nézik.

LÓRI Jó lesz. Jónak tűnik.

RUDI (Ferencnek) Ja, telefonáltak, hogy holnap jönnek csinálni az ajtót.

FERENC (vevőknek magyarázatképpen) Érzékelős lesz.

LÓRI Aha. Az jó.

FERENC Holnap? Holnap szombat.

RUDI Én úgyis bejövök a hegedű miatt.

LÓRI Gondolkodnék még. Hogy melyik legyen. Visszanézek.

KAROLIN Nem tudom, elektromos zongorára gondoltam először, egy kisebbre. És van fuvola egyébként?

FERENC Nincs. Zongora sincs. Én a vonósokat ajánlom. A hegedűt.

Kintről erős szélfújás.

FERENC Hát meg kell gondolni.

KAROLIN Igen.

FERENC Hétfőre megálmodja.

KAROLIN Lehet.

LÓRI Na akkor.

Csend, nem mozdulnak.

KAROLIN Mi van? Buñuelben vagyunk…

Ránéznek, nem értik. Ferenc iszik.

KAROLIN Akkor majd hétfőn. Gondolkodom addig.

Nem mozdulnak. Karolin zavartan elneveti magát. Kintről megint szél hangja, a bejárat felé néznek.

KAROLIN Talán lesz ma csapadék.

Állnak tovább.

KAROLIN Na.

Állnak.

LÓRI (tűnődik) Csapadék.

Kis csilingelés, nyílik az ajtó, Lili lép be kardigánban. Nagyon szelíd, de tele van élettel. Ahogy bejön, a nap besüt a kirakaton át, sokkal világosabb lesz, mint előtte volt. Megszűnik a szél.

LILI (félénken) Jó napot kívánok.

Rudi öleli a hegedűt, mindenki csendesen biccent, maga elé motyog egy köszönésfélét.

LILI Gyantát szeretnék. Ilyen csellógyantát.

Rudi óvatosan leteszi a hegedűt, feláll.

LILI Van?

RUDI Igen.

LILI (felbátorodva) Fú, milyen egy karácsonyszag van itt!

FERENC Karácsonyszag? Én nem érzem.

RUDI Hogy kisütött a nap!

LILI Én így érzem, ilyen fenyőillat.

Rudi gyantát vesz ki egy szekrényből, leteszi a pultra, nézi Lilit.

LILI Öcsémnek lesz egyébként.

LÓRI Gyanta nőknek van, nem? Gyanta nem nőnek mi a francnak?

LILI Csellóra. Csellózik! Olyan szépen játszik, ilyen teljesen szomorú.

LÓRI Akkor minek?

LILI A hangja szomorú, nem az öcsém. A cselló szomorú. Az öcsém nem szomorú. Néha szomorú.

FERENC A cselló a halál hangja.

LILI Ne már.

FERENC Mások szerint Jézus hangja.

LILI Akkor már inkább az legyen.

FERENC Hát majd meglátjuk…

LILI Hát én így nagyon bírom.

KAROLIN Jézus hangja?..

RUDI Mennyi kell? Gyanta.

LILI Ennyi elég. Mennyi lesz?

Rudi tétován azt jelzi, hogy semennyi.

LILI (őszinte érdeklődéssel) De miért?

LÓRI Az istenit! A dobverő is ingyen van? Minden? Tán lesz pár tuba mégis.

Lili mosolyogva elveszi a gyantát.

LILI Biztos? Tényleg?

Rudi bólint, nézik egymást Lilivel. Lili beteszi a gyantát a táskájába. Körülnéz. Csend.

LILI Jó itt lenni.

Nem mozdul senki

KAROLIN Igen.

Hosszabb csend.

LÓRI Nem tudja valaki a lottószámokat?

KAROLIN 7, 11, 13.

Csend.

LÓRI Hármat húztak? Na, már erre sincs pénz.

KAROLIN A többit nem tudom.

LÓRI Holnap megint húznak.

Csend.

LÓRI Barátaim. Szomorúság motoszkál a lelkemben. Tüzemet gerjesztem.

Csend.

LÓRI Egyébként nem. Csak úgy mondom.

Teljes zavar. Áll mindenki tanácstalanul. Nézik Lilit.

LILI (Rudi hegedűjére mutat) Ez de szép!

RUDI Még nincs kész.

FERENC (Rudira mutat) A mesterhangszere. A vizsgamunka.

Lili odalép Rudihoz, kezet nyújt.

LILI Szia. Bíbor Lili.

RUDI (kezet fognak) Zár Rudolf.

Lili pillanatok alatt kezet fog mindenkivel.

LILI Bíbor Lili.

FERENC Zár Ferenc.

LILI Szia. Bíbor Lili.

KAROLIN Gráf Karolin.

LILI Bíbor Lili.

LÓRI Fillér Lóránt. Szia.

Lili középre áll, mosolyog, sóhajt.

LILI Hát örülök. Na. Néznek, mint Bálám az új kapura.

Csend

LILI Jaj, rosszul mondtam, mi? Én nem tudom, én olyan felszabadultnak érzem ma magam! Mindjárt átmegyek egy piroson!

Nevet, nevetnek a többiek is.

LILI Nekem ma így minden jó.

Csend, Lili sóhajt. Nézegeti a többieket és a hangszereket, Rudival többször összenéz.

LÓRI (Karolinnak) Mit mondott az előbb?

KAROLIN Lottószámokat.

LÓRI Nem. Hanem hogy miben vagyunk?

KAROLIN Ja, hogy Buñuelben, mert van egy film… Ő egy rendező, és van egy film, amiben olyan, mint mi az előbb, hogy nem tudtak kimenni egy szobából, mindegy.

Ferenc iszik. Lóri figyelmesen nézi Karolint.

KAROLIN És mi is az előbb… Csak eszembe jutott.

LÓRI Valami van, az tuti.

LILI Virágrendetlenség van!

RUDI Micsoda?

Lili sürögni-forogni kezd, rendet rak, a prospektusokat például egymásra teszi.

LILI Nem baj?

Intenek neki, hogy nem. A nagy jövés-menésben Karolint véletlenül meglöki egy picit, Karolint Lóri tartja meg.

LÓRI Hepp.

LILI (vidáman) Bocsánat.

KAROLIN (Lórinak) Bocsánat.

Lóri lassan elengedi Karolint.

LILI Csupa jóság van itt, csak ilyen rendetlenül. Virágrendetlenség. Így már jó.

Csend.

LÓRI (tűnődik) Ezek a nullás évek.

Néznek rá.

LÓRI Voltak a kilencvenesek, jönnek majd a tízesek, ezek a nullások.

Csend.

LILI Tényleg így nem kell kifizetnem?

RUDI Nem, Bíbor Lili.

LILI Köszönöm. (körbenéz) Olyan jó itt, esküszöm…

FERENC Miért?

LILI Nem tudom. Olyan kis meleg.

LÓRI Ja. Június.

LILI Nem úgy. Meg néven is szólítják az embert (Rudira nevet)

RUDI Bíbor Lili? Ez a neved, tényleg?

LILI Persze.

LÓRI A Zár se rossz azért. Zár.

Csend.

LÓRI Én meg Fillér. Hát igen.

Csend.

LÓRI Milyen régen nem szólt a telefon.

Csend.

KAROLIN Én hétvégén eldöntöm ezt a hangszer-dolgot. Most már nem tudom… Talán cselló? Jézus hangja.

Rudi előrelép, névjegykártyát vesz el a pultról, Karolin kezébe csúsztatja. A szeme sarkából figyeli Lilit, aki nézegeti a vitrineket és megkocogtatja a falon lévő harangot.

RUDI (halkan) Gondolkodom én is, Karolin. Talán tudok fuvolatanárt szerezni. Az lenne a legjobb, a gyönyörű szájával. Vagy tegeződtünk? Mi is van?

LILI (Karolinhoz lép) Hangszert keresel?

Karolin bólint.

LÓRI (tűnődik) Engem nyolc napja nem hív senki telefonon.

LILI (Karolinnak) Az jó! Az öcsém is így kitalálta, hogy cselló. Mondtuk neki, hogy gitár, vagy zongora, mondjuk én nem tanultam semmin, csak hát kár, de hogy majd ő, jó volt a hallása már kicsike korában is, na és így javasolt mindenki valamit. Hogy gitár meg zongora. Vagy klarinét! Volt úgy hétéves, és emlékszem, így nézett maga elé, ilyen nagyon édesen, és azt mondja a kis szájával: cselló. Cselló. Csak úgy kitalálta. De nem hallott korábban csellót, nem, kitalálta. És olyan szépségesen játszik, jaj, olyan, hogy az ember szíve beleszakad. Hát dehogyis a halál hangja. Az nagyon, nagyon szép, azt hallgatni, a kisöcsémet.

LÓRI Én majd trombitálni fogok. Meg dobolni. Dob, trombita. Szép lesz az is.

KAROLIN És egyébként miféle cirkusz ez? Melyik?

LÓRI Melyik?! Vándor.

KAROLIN Cirkusz… Az jó…

LÓRI Jó. Vegyes a színvonal. (elgondolkodik) Nem magas. Például, ugye… Én vagyok a zenebohóc. Na de min játszom. Papírtrombitán. Mondjuk tény, hogy csak most lettem zenebohóc, hogy a láma… El is kezdek tüdőre gyúrni. (körbenéz) Van-e cigarettája valakinek esetleg?

Nemet intenek.

LÓRI Mindazonáltal az esélyegyenlőtlenség bosszant. Hogy a gyanta ingyen van, a dobverő meg nem.

LILI Kifizetem én azt a gyantát.

RUDI Dehogy. Nem.

Ferenc iszik, fogja a mobilját, a műhelybe megy.

LILI (Rudinak) Jó érteni a hangszerekhez, mi? Ismerni mindnek így a csínjabínját.

RUDI Á, nem mindnek, egyáltalán.

FERENC (bosszús hangja bentről) Vedd már föl!

Rudi felfigyel, hallgatózik. Ferenc kijön.

KAROLIN Arra gondoltam… Talán butaság, de ha már ilyen jól… Szóval, hogy én biopiacon dolgozom. Szombatonként van. Holnap találkozhatnánk ott, így, ahogy vagyunk. Mézeket árulok, de van más is, mindenféle jó. Csupa egészséges… Rengeteg mézem van. Én termelem, ezt csinálom. Tulajdonképpen. Van akác, virág, selyemfűméz… Meg menta, gesztenye, aztán galagonya…

LÓRI Galagonyaméz? Olyan nincs.

KAROLIN De! Ott vagyok délutánig, és csak gondoltam, hogy beszélgethetnénk. Lehet, hogy hülyeség. Jó idő van, süt a nap, most hétvégén jó lesz az idő, asszem.

RUDI És hol? Ez. Hol? Helyileg hol.

LÓRI Nem a Nyugatinál valahol?

Karolin névjegykártyákat kapkod elő a táskájából, mindenkinek ad egyet.

FERENC (nézi a kártyát) Nem Nyugati. Buda. Inkább a Déli.

LÓRI Kelenföldnél nincs valami? Bármi.

KAROLIN Voltatok már biopiacon?

LÓRI Csak méz van?

KAROLIN Plusz tíz év, ha egészségesen étkezik az ember…

LÓRI Na de mézet egész nap?

KAROLIN Nem, dehogyis, nem jól mondtam, nekem mézem van, de más is van ott, mit tudom én, élesztő nélküli tönkölykenyér, meg kénmentes aszalt barack, meg zsurló, retekcsíra, nem tudom én, fagyasztott homoktövis, minden, mindenSokan árulnak.

LÓRI Van fagyasztott homoktövis-árus?

KAROLIN Igen!

LÓRI Azt megnézem.

KAROLIN Árulnak kecskesajtot, van homoktövis-termés, azt mondtam. (egyre nagyobb zavarban) Az immunerősítő. Aztán lekvárok, tönkölykeksz, minden, minden. Csupa egészséges dolog. Medvehagymás süti! Csírák, mindenféle, vöröshagyma, meg búza, meg vegyszermentes gyümölcsök például. Ja, van például tönkölypelyvabúzás párna.

LÓRI Párna.

KAROLIN Igen! Magas kovatartalommal.

LÓRI Ez a tönköly ott nagyon megy. Hurka nincs? Vagy pacal!

KAROLIN Van egy kis társaság, nem csak árusok, van, aki nem árul, van egy hírmondó például, mondja a híreket, előtte pénzt kér érte. Igazi híreket. De nem muszáj tőle… Egy piac, na, sima piac. Csak már ismerjük ott egymást, kis csapatka, ismerjük egymást már. (kis csend, már bánja, hogy belelkesedett) Egyszer meg lehet nézni. Lehet, hogy butaság, csak szerintem kár lenne, ha nem beszélnénk többször. Az életben. (csend) Na, hát… Én ott vagyok már kora reggeltől. Meg lehet találni. (csend) Tizenegykor mondjuk? (zavartan) Most megyek. Bocsánat.

Karolin Lilire néz, kisiet, az utcán jobbra fordul.

LÓRI Vége a filmnek. Főcím. (sietve) Megyek én is, bezár a trombitás.

RUDI Balra, és a Blahától jobbra.

LÓRI Kösz.

Lilire néz, kiszalad, jobbra fordul Karolin után.

RUDI (néz utána, csendben) Balra.

Ferenc járkál fel-alá, lóbálja húrra fűzött slusszkulcsát.

LILI (sóhajt) Karácsonyszag. Csak én érzem?

RUDI (Ferencnek) Mi van?

FERENC Szarul vagyok, elmegyek. Bezársz?

RUDI Be.

Rudi örül, hogy kettesben marad Lilivel.

LILI Ja, én is lassan megyek. Az öcsém már várja a gyantát. Ma is gyakorolnia kell.

Nem mozdul, Rudit nézi. Ferenc Lilire néz, kimegy. Visszaszól.

FERENC Viszlát. Szia.

RUDI Csaozinnyu. Ne vezessél! Hova mész?

Ugrás a lap tetejére