Ahogy telik a nap 

Szorongásom abban rejlik, hogy az, amit tennem kell,

affektálássá válik, megszállottsággá, amit polimorf pogánysága miatt

olyannyira kedvel a világ; szüntelenül túlsúlyban lenni,

levetkőzni a gátlásokat, a sóvárgás kétségbeesését éleszteni föl.

Nem maradni a háttérben: talán nem lenne tudatosuló

hajlandóságom a látható dolgok iránt; mivel a hajlandóság, amit szoknyád

ránca jelez, a látható lemeztelenítése. Az igazi szeretőknek

a vetkőztetés kész örökkévalóság.

Sokkal, sokkal fontosabb a döntés szívélyessége,

mintsem pontossága, mivel, miközben a döntés pontossága

fel próbálja tárni a szívet, a szívélyesség mintegy fölkínálja (charis) azt. A nyírfa

karcsú körében újra fölfedezem tettem ellentmondásosságát;

míg vágyakozom a szerelemre, szavakat kerestem.

 Jelenlét

Látni annyi, mint az önmagunkon való töprengést hagyni abba.

Az ajtó ötletesen kiagyalt lapjából kimeredő fémnyelvet nézem.

A gondolkodás gyümölcse, mely az általánost speciálissá rombolja.

A kidolgozás pontossága célirányos kívánságokra utal,

kész a közös hozzáférhető teret két résztérre szabni.

Az egykori hegy törmeléke alkotó kezet igényel, melynek

könnyedségét e roppant tömörség gyermeke nem tudta színlelni.

Felfedezett bátyám után sóvárgok, minden után, ami építi a jelent.

Látom, a növekvő élesség a felszabadultságból ered,

a felszabadultság pedig keresztülhúzza és felfüggeszti a számításokat.

Bepillantást enged magába, megérteti, elfogadtatja nemes semmiségét.

A szerelem hűség, ahhoz, amit el sem képzeltem.

CSEHY ZOLTÁN fordításai

Erik Groch (1957): költő, gyerekíró, kiadóigazgató (Knižná dielòa Timotej, később Tichá voda néven). Öt verskötete jelent meg, pl. Bratsestra (Bátynővér), To (Az), L’ acinéma. Költeményeit főként franciára fordították, lévén maga is a francia irodalommal foglalkozik. Nemrég Kassáról egy Lőcse melletti faluba, Uložéba költözött.